Dan Höjer - Gunilla Kvarnström - KIS FÜTYIKÖNYV

 

Gazdagon illusztrált, ismeretterjesztő könyv tinédzsereknek, hogy ne kerüljenek bajba, hogy ne idegeskedjenek azért, amiért nem kell, és hogy tudják, mit csinálnak.
72 oldal, kemény kötés

Magyar viszonyokra adaptálta: Bácskai Júlia pszichológus
Fordította: Szappanos Gábor

NEM KAPHATÓ!

 
 

TARTALOM

 

Előszó

Szent here

Ostobaságok

Fütyitények

A fütyi külföldön

Merevedés a táncparketten

Fütyimániás srácok

Fütyik a történelemben

A férfi legjobb barátja

Kezeket a takarra!

Hatalom és szerelem

“Valami bajom van?”

Állati dolgok a fütyin

Így csinálják az állatok

Fütyiszótár

ELŐSZÓ

Egész életemben csak egyetlen óra szexuális nevelést kaptam.

Ezen az órán az osztályban senki sem tanult semmit, de semmit. Hatodikba jártam, és emlékszem, hogy mindenki végignevetgélte az időt.

A tanárnő felírta a táblára, hogy “pénisz” meg “vagina”. Elvörösödött, és hallgatott. Mi kuncogtunk, és egy értelmes szó nem hangzott el. A tanárnő mérges lett, és még a kicsöngetés előtt elhagyta az osztálytermet.

Amikor az osztályból valaki megkérdezte, miért nem tartanak nekünk több ilyen órát, azt a választ kaptuk, hogy mi vagyunk a hibásak. Hogy nem tudunk viselkedni, és hogy még nem vagyunk érettek az “ilyesmire”.

Amikor most visszagondolok erre, elönt a méreg. A tantervben már az én időmben is benne volt, hogy minden gyereknek joga van a szexuális neveléshez. De ma is vannak még tanárok, akik elmismásolják, mert nem igazán mernek beszélni ezekről a kényes dolgokról. Hogy a tanárok huszonöt évvel ezelőtt ilyenek voltak, azt megértem. De hogy most?!?

/…/

Ha otthon és az iskolában többet mernénk beszélni a testünkről és az érzéseinkről, sokkal egyszerűbb lenne az életünk. Nagyon strapás, amikor az ember állandóan saját maga, azaz a teste meg az érzései miatt nyugtalankodik. Pedig nyugtalanságra nincs is szükség – mivelhogy a válaszok többnyire egyszerűek.

Sok évig dolgoztam a Pajtáspostánál. Rengeteg kérdés érkezik oda a testtel és az érzelmi élettel kapcsolatban, de roppant kevés levél jön fiúktól.

Tudom, hogy a fiúk is ugyanannyira aggódnak a testük változásai miatt, mint a lányok. De a fiúk nem szoktak ilyesmiről beszélni. És nemigen fordulhatnak senkihez sem. Az édesapjuk, kamaszként nem beszélt erről a témáról a saját papájával, ezért azt gondolja, a fiával se kell. A fiúk pedig hallgatnak. Egy lánynak az ifjúsági tanácsadásra is természetesebb elmenni és kérdéseket feltenni, mert ott női személyzet van, férfi csak elvétve.

Ezért különösen fontos, hogy legyenek ilyen témájú könyvek a fiúk számára, ezért is írtam meg a Kis fütyikönyvet, amelyet egyébként lányok is ugyanolyan haszonnal forgathatnak.

Dan Höjer

TÉNYEK A FÜTYIRŐL

ÉJJELENTE KILENC MEREVEDÉS

Egy éjjeli alvás közben az embernek átlagosan kilencszer áll föl a fütyije. Körülbelül 70-100 percenként.

HOSSZÚSÁG

Svédországban azt szokták mondani, hogy a felnőtt férfiak fütyije lankadtan átlag 4,5-10 cm hosszú, merevedéskor pedig 12-17 cm.

A hosszúság az emberfajták között nagyon eltérő. Általában a szomáliai afrikaiaké a legnagyobb, a legkisebb az ázsiaiaké, kivált a kínaiaké és japánoké. Egy európai férfi heregolyója átlagosan kétszer olyan nehéz, mint egy kínaié.

A KIS FÜTYIK NŐNEK MEG LEGINKÁBB

Amikor az embernek feláll a fütyije, a mérete átlagosan hatvan százalékkal nő meg. A kis fütyik merevedéskor jobban megduzzadnak, mint a nagyobbak. A merev fütyiben körülbelül tízszer annyi vér van, mint a lankadtban.

(ILLUSZTRÁCIÓ: merevedés tánc közben= 27old_ill.jpg)

RITKA AZ EGYENES

Merevedés akkor van, ha a fütyiben található három hosszanti test megduzzad. Az egyik kicsit puhább a többinél, és kicsit hosszabb is náluk, benyúlik egészen a makkba. E duzzadni képes testek olykor eltérő hosszúságúak, ami miatt a fütyi kissé görbe vagy ferdén áll. Ritka a teljesen egyenes fütyi.

LEVELEK

Régebben összehasonlítgattam a fütyimet a többi srácéval az osztályban. De most már nem csinálom. Azt hallottam, hogy a fütyi kisebbnek látszik, ha az ember felülről nézi. Ezért mostanában elölről, tükörből skubizom. Így nagyobbnak tűnik. De tulajdonképpen nem a méret számít. Az a fontos, hogy hogyan használja az ember.

“Egy srác”

A fütyi a hideg vízben összemegy. Ez egyszerűen tény. Amikor nyáron egyik este fürödtünk, azt hittem, csajjá változtam. Olyan vékony lett, mint egy fogpiszkáló. Aztán fölmentem a szaunába, és egy perc alatt megint normális lett. És aztán később meg is nőtt, mikor egy bizonyos csajra gondoltam. Hű, ha ilyen lenne az egész test! Az király lenne!

“Hű, ha”

MEREVEDÉS A TÁNCPARKETTEN

(Részletek)

Ville, Oskar és Tobias tizenkét évesek, hatodikosok, egy dél-svédországi iskolába járnak. Az igazi nevüket nem akarják elárulni. Nem akarnak beszélni a fütyiről. Azt mondják, társaik évekig cikiznék őket érte. Végül kötélnek állnak, és elmesélik legszemélyesebb gondolataikat a lábuk közt himbálózó micsodáról.

BECENEVEKRŐL…

– Én szoktam beszélgetni a fütyimmel – mondja Ville. – Többnyire olyankor, amikor egyedül vagyok otthon, és esetleg fürdök. Megkérdem tőle, hogy ityeg a fityeg odalent, meg ilyesmiket. Ez tulajdonképpen nagyon gáz, nem is mondom el egyetlen osztálytársamnak se, még a legjobb barátomnak se. De nem szeretném abbahagyni vele a társalgást. Olyan, mintha mindig lenne velem valaki.

– Én a fütyimet Kicsi Vilinek hívom. Nem különösebben nagy, úgyhogy illik hozzá – folytatja. – Sosem hagyott magamra, és olyan, mintha volna belőlem még egy darab.

Oskar “Büszke lovag”-nak nevezi a fütyijét.

– Ezt egyszer egy képregényben olvastam – mondja. – Persze ez csak vicc.

Tobias sehogyan sem becézi, egyszerűen csak fütyinek hívja.

– De szerintem nagyon gáz ez a szó, senki se szokta kimondani. Viszont képtelen lennék hímvesszőnek vagy akár csak kukinak nevezni.

A MÉRETRŐL…

Torna után az öltözőben Ville, Oskar és Tobias egymást meg a többi társukat nézegetik. Pontosan tudják, kivel mi a helyzet az osztályban.

– Látjuk, kié a legnagyobb, kié szőrösödik, meg ilyesmi – mondja Ville. – Állatira megörültem, amikor észrevettem, hogy nekem is kezd már. Nem lett volna valami jó, ha én maradok egyedül szőr nélkül.

Tobias szerint az osztálytársak számon tartják az elsőket és az utolsókat.

– Mindenkit kicikiznek, és előbb vagy utóbb szinte mindenki visszahall valamit a fütyijéről. Naná, hogy utolsónak maradni a legrosszabb. A cikizést persze nem kell komolyan venni. De azért nagy gáz nap mint nap hallani, hogy neked még nem nőtt ki a szőröd, miközben mindenki másnak már igen. Ezt mindenki nagyon jól tudja.

Szerintük egyébként a lányokat nem foglalkoztatja a fütyi.

– De azért állatira fura volt, amikor az enyém is szőrösödni kezdett – mondja Oskar. – Még aznap, hogy a tornaórán a srácok felfedezték, visszahallottam egy csajtól az osztályban.

Úgyhogy a hír rém gyorsan terjed, s ez talán mutatja, hogy a lányokat mégiscsak érdekli egy kicsit a dolog.

Oskar és Tobias már megmérték a fütyijüket, Tobias viszont nem.

(ILLUSZTRÁCIÓ: a fiúk méregetnek= 25old_ill.jpg)

– Nem tudom, miért csináltam – mondja Ville. – Annyit dumáltak már a centiméterekről. De fogalmam sincs, hogy egy tizenkét évesnél mi a normális. Valaki azt mondta, hogy vannak tizenkét colos fütyik is. De mikor utánanéztem, mennyi is az a col (25-27 mm), nem hittem el. Mindenesetre, ha van ilyen, az egyáltalán nem akkora, mint az enyém.

KIVEL BESZÉLJEK RÓLA?

Egyik fiúnak sem jutna eszébe, hogy a társaival beszélgessen a fütyijéről.

– Előtted még soha egyetlen felnőttel sem beszéltem róla – mondja Ville. – Pedig a szüleimmel a legtöbb dologról tudok beszélni.

– De ha mégis dumálunk róla a srácokkal, csak a hatalmas fütyijű fazonokról viccelődünk, meg ilyesmi. Ha valami problémám lenne a fütyimmel, nem tudom, kivel beszélném meg. Esetleg a mamámmal – teszi hozzá.

Oskar elmondja, hogy egyszer fájdalmat érzett a fütyijében. Akkor nem tudta, kinek mondja el.

– Állati kellemetlen volt. Napokig vártam, nem szóltam senkinek. De végül a mamám megkérdezte, mi bajom van, és akkor elmondtam. Orvoshoz mentünk, és valami kenőcsöt kaptam rá, amitől el is múlt.

– A fütyi tulajdonképpen nem is annyira különleges dolog, minden srácnak ugyanolyan van a lába között, mégis olyan titokzatos – fejezi be Tobias.

A FÜTYIJÜKKEL TÚL SOKAT FOGLALKOZÓ SRÁCOK

“ERRŐL NEM BESZÉLÜNK”

Egy észak-svédországi iskolába járnak, hatodikosok. Soha semmilyen órán nem beszéltek még a fütyiről. Kisvártatva megállapítják, hogy még egyetlen felnőttel sem beszéltek a fiúk lába közti himbilimbiről. A társnőikkel is csak alig került szóba a téma. De akkor sem igazán komolyan, hanem csak vicces megjegyzések szintjén.

– A szünetekben egyáltalán nem erről dumálunk – mondja Alva. – Lehet, hogy a fiúk azt hiszik, hogy mi csak sétálgatunk, és másról se beszélünk, mint az ő testükről. De hát ilyen hülyék azért nem vagyunk!…

Sofia egyetért vele:

– A fiúk túl sokat foglalkoznak a fütyijükkel. Ez az egyetlen téma, amiről az újságok “Orvos válaszol” rovatában kérdeznek. Mekkora a normális? Milyen formájúnak kell lennie? Satöbbi, satöbbi… A csajokat sokkal inkább az érzések érdeklik. A fiúknak viszont mintha az élete függne attól a néhány millimétertől.

Jessica úgy látja, hogy a fiúk többet beszélnek a nemi szervükről, mint a lányok, és sokkal többet foglalkoznak vele.

– Persze, mi csajok is nézegetjük egymást a zuhanyozóban, kinek van már melle, kinek nőtt ki a szőre, meg ilyesmi. De a nagy különbség az, hogy mi másképpen beszélünk róla. A fiúk mindenben versengenek. Mindegyik folyton a legnagyobb és a legjobb akar lenni. Hát, ez az, amiből elegem van. Mert valójában a fiúk mind nagyon bizonytalanok. És akik leginkább felvágnak a hatalmas micsodájukkal, azok aggódnak a legjobban.

/…/

A lányok abban is egyetértenek, hogy rém különös érzés lehet a testen kívül hordani a nemi szervet.

– Biztos sokszor útban van, de hát a fiúk nyilván megszokták – mondja Alva. – És az is biztosan nagyon gáz, ha föláll, mikor az ember nem akarja, hogy lássák.

– Már próbáltam elképzelni, milyen lenne, ha volna fütyim, és egy fél pár harisnyát egyszer be is tűrtem a tornadresszem alá, csak hogy kipróbáljam. A végét hagytam lelógni... Semmi különös, de mégis állati furcsa érzés volt – meséli Jessica.

(ILLUSZTRÁCIÓ: a lányok csúfolódnak = 31old_ill.jpg)

Ennél a vallomásnál megint kitör a kuncogás, és végül Alva és Sofia úgy dönt, hogy hazamennek, és ők is kipróbálják a harisnyás trükköt.

– Néha tulajdonképpen egy kicsit sajnálom a srácokat – mondja Sofia. – A fütyi elég undorító és csúnya tud lenni.

– Nem, szerintem meg nem! – ellenkezik Alva. – Szerintem éppen hogy aranyos.

A FÉRFI LEGJOBB BARÁTJA

ÁPOLD A TÁRSADAT!

Az ember könnyen megfeledkezik a legjobb barátjáról. Könnyen elfelejti, hogy szeretetet és gondoskodást igényel.

A nőknek rendszeresen tanítják, hogyan kell ápolniuk intim szerveiket. Rendszeres nőgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. A férfiak meg sokszor csak lógatják a fütyijüket, és megfeledkeznek az ápolásáról.

– A svéd férfiak nagyon elhanyagolják az intimhigiénét (a nemi szervek tisztántartását), ebben teljesen különbözünk szinte minden más nép tisztasági kultúrájától – mondja Evert Sundien urológus. Pedig szerinte a fütyit épp olyan gyakran kellene mosni, mint a fogat: reggel és este. – Az ember megmoshatja csak vízzel, vagy szappanként használhat természetes joghurtot. Ez tisztítja, és hatásosan pótolja a zsírt.

A DOHÁNYZÁSTÓL RÖVIDEBB LESZ

Most orvosi figyelmeztetés következik, amely férfiak millióit késztetheti arra, hogy örökre abbahagyják a füstölést: a dohányzástól a fütyi rövidebb lesz. Ezt bizalmasan elárulhatod a papádnak, ha netán dohányzik.

Az USÁ-ban, a Boston Egyetemen egy kutatócsoport összehasonlította kétszáz férfi fütyijének hosszát merev állapotban. Arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányosoké rövidebb.

– És nem csak milliméterekről van szó – mondja Dr. Pedram Salimpour a brit The Observer című lapban.

Hogy pontosan mennyivel rövidebb, azt Pedram Salimpour nem akarja részletezni. A dohányosok fütyije merev állapotban azért rövidebb, mert a füstölés tönkreteszi a véredényeket és a vérkeringést – és emiatt a fütyi nem bír annyira megduzzadni.

LEVELEK

Szegény csajok! Nem tudnak csak úgy megállni pisilni. Milyen nehéz lehet az életük. Egyszer a városban jártam az unokahúgommal. Rájött a pisilhetnék, de nem találtunk vécét. Végül bementünk egy étterembe, ahol sikerült elintéznie. Nekem csak meg kellett volna állnom egy parkban. Micsoda különbség!

Tobbe

Mindenkinek büszkének kellene lennie a fütyijére. Pedig mintha mindenki inkább szégyellné: vagy mert túl kicsi, vagy mert túl vékony, vagy hogy vastag, vagy… De akármilyen is a fütyi, mégiscsak belőle lesz a gyerek. Úgyhogy legyetek büszkék a fütyitekre!

“Én egy kicsire vagyok büszke”

“VALAMI BAJOM VAN?”

RAGADÓS REGGELEK

Reggel sokszor arra ébredek, hogy valami ragadós dolog van a fütyim körül. Mi az? És veszélyes?

“Rambo”

Válasz: Nem, az a ragadós dolog nem veszélyes. Serdülőkorban a fiúknak éjjeli magömlésük lehet. A fehér nedv, ami a fütyiből kijön, az a sperma. Legtöbbször magától, minden ok nélkül jön, de néha azért is, mert az embernek szexuális álmai vannak.

A legtöbb fiúnak tizenkét éves korában van az első magömlése, de korábban vagy később is lehet.

A magömlés jelzi, hogy a szervezet elkezdte a spermiumok termelését, ami aztán az élet végéig folytatódik.

ÖSSZEMEGY

Amikor zuhanyozok, összemegy a fütyim. Egészen pici lesz. Ez valami probléma?

“Mini”

Válasz: Nem, teljesen normális. A fütyiben és a herezacskóban levő véredények a hidegben összehúzódnak. Amikor hideg vízben zuhanyozol, a fütyi összemegy, de amikor kijössz a zuhany alól, megint olyan lesz, mint amilyen szokott.

REGGELI MEREVEDÉS

A srácoknak reggel mindig áll a fütyijük?

“Frissen ébredő”

Válasz: Nem. De a fütyi néha önállósítja magát. Felállhat a buszon, amikor iskolába vagy munkába megyünk,