Visszhang

P�terfi Rita: Mit tudunk az iskol�n t�li vil�gr�l? http://www.tanszertar.hu/eken/2009_02/pr_0902.htm

(Amit a 10-12 �vesek az iskolai k�telez� olvasm�nyokon k�v�l a maguk kedv�re olvasnak) R�SZLETEK

A rendszer fejleszt�it teh�t arra k�rtem, hogy k�sz�tsenek olyan t�bl�zatokat, amelyb�l l�that�v� v�lik, hogy a 10-12 �ves koroszt�ly mely szerz�k m�veit k�lcs�nzi. A vizsg�lt k�t �v a 2003-as �s a 2008-as esztend� volt.

�sszesen nyolc � n�gy Vas megyei �s n�gy Pest megyei � v�ros k�nyvt�r�b�l sz�rmaznak az adatok: Celld�m�lkr�l, K�szegr�l, S�rv�rr�l �s Vasv�rr�l, valamint �rdr�l, G�d�ll�r�l, Sz�zhalombatt�r�l �s Szentendr�r�l. Az olvas�skutat�s t�bb �vtizedes tapasztalataib�l tudjuk, hogy az orsz�gos �tlaghoz mindig a kisv�rosokban l�that� helyzet hasonl�t a legink�bb.

2. �bra: A leggyakrabban k�lcs�nz�tt szerz�k2003-ban �s 2008-ban a nyolc v�rosi k�nyvt�rban
(A k�lcs�nz�sek sz�m�nak felt�ntet�s�vel)

	2003		2008
1.	Daniels, Lucy	353	Brezina, Thomas	1557
2.	Disney, Walt	324	Cabot, Meg	329
3.	Wilson, Jacqueline	160	Stilton, Geronimo	373
4.	Fekete Istv�n	149	Rowling, J. K.	201
5.	Pol, Anne-Marie	149	Wilson, Jacqueline	166
6.	Kastner, Erich	140	Simon, Francesca	129
7.	Rowling, J. K.	136	Daniels, Lucy	124
8.	N�gr�di G�bor	131	N�gr�di G�bor	123
9.	Clement, Claude	124	Clement, Claude	104
10.	Rushton, Rosie	116	Delahaye, Gilbert	97
11.	Moln�r Ferenc	95	Disney, Walt	94
12.	Sachar, Louis	76	Schr�der, Patricia	88
13.	Cabot, Meg	73	Lenhard, Elizabeth	88
14.	Lindgren, Astrid	69	Masannek, Joachim	87
15.	Tolkien J. R. R.	67	Fekete Istv�n	84
16.	K�the, Rainer	60	Janikovszky �va	82
17.	Lamb, Kathryn	53	Shan, Darren	81
18.	Stine, R. L.	52	Horowitz, Anthony	74
19.	Deary, Terry	51	Moln�r Ferenc	60
20.	Shan, Darren	47	B�sz�rm�nyi Gyula	57

Mindk�t �v list�it �ttekintve l�thatjuk, hogy a szerz�k z�me k�lf�ldi, d�nt� t�bbs�g�ben angolsz�sz. A lista 2008-ra n�mi �talakul�son ment kereszt�l, a szerz�knek csaknem fele elt�nt a h�szas list�r�l. Ez nem azt jelenti, hogy az a kilenc szerz�, aki az egyiken m�g jelen volt, az a k�vetkez�r�l m�r nyom n�lk�l t�nt volna el, mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy a hely�kre l�p� kilenc �j szerz� az els� h�szb�l kiszor�totta �ket.

Nem �j jelens�g, hogy kedvelt, sokat olvasott m�vekk� v�lnak azok a reg�nyek, melyeknek elk�sz�l filmes v�ltozatuk is. Film k�sz�lt p�ld�ul Lindgren Harisny�s Pippij�b�l, Rowling Harry Potter sorozat�b�l, Fekete Istv�n T�skev�r�b�l, Brezina t�bb k�nyv�b�l, �s Masannek Vad fociband�j�b�l, s t�bb v�ltozata k�sz�lt el A P�l utcai fi�knak is. S ez t�rt�nt Tolkien reg�ny�vel, A Gy�r�k Ur�val is. A 2001 v�g�n bemutatott film 2003-ban list�s helyre hozta a reg�nyt, de 2008-ban m�r annak hat�sa lecsengett, �gy kiszorult a h�szas mez�nyb�l.

Els� list�nkon h�rom magyar szerz� szerepel, Fekete Istv�n, N�gr�di G�bor �s Moln�r Ferenc. Fekete Istv�n a T�skev�rral �s a T�li berekkel, Moln�r Ferenc pedig A P�l utcai fi�kkal, vagyis a hagyom�nyos k�telez� olvasm�nyokkal ker�lt fel a list�ra. N�gr�di G�bor csak�gy, mint 2003-ban, 2008-ban is egyszerre t�bb k�nyv�vel volt jelen a gyerekek olvasm�nyai k�z�tt.

S b�r tudom, nem v�letlen, hogy a gyerekeknek sz�nt k�nyvek jelent�s r�sze a var�zslat, a m�gia ter�let�re, a boszork�nyok vil�g�ba visz el, de nem mindegy, hogy milyen t�rt�netbe �gyazottan teszik. Nem mindegy, hogy N�gr�di G�born�l cser�l�dnek-e fel gyerek �s sz�l� szerepei, Brezina h�sn�i, a kis boszork�nyos k�pess�g� l�nyok �gyetlenkednek-e, Lindgren Harisny�s Pippije oldja-e meg k�l�nleges k�pess�geivel a neh�z helyzeteket, vagy Darren Shann�l �rtja ki a d�mon a f�h�s eg�sz csal�dj�t.

A gonosz h�t napja

De�k Attila Terasz

A mai tin�dzserekr�l sz�l� t�rt�net er�nye, hogy sodr� lend�lete nemcsak a fiatalokat, de sz�leiket, s�t nagysz�leiket is mag�val ragadja. Az �r� a z�r�s kamaszkor, egy viszonzatlan szerelem bemutat�sa mellett egy csal�dj�t elhagy�, zsarnok apa botl�s�t is megrajzolja.

N�gr�di G�bor �r�, k�lt� hossz� �vek �ta kar�csony t�j�n remek olvasnival�val lepi meg az �t-t�z �ves gyermekeket. Most viszont a n�h�ny �vvel id�sebb koroszt�lyt c�lozta meg. T�bbek k�z�tt a Sose halunk meg, a Csocs�, avagy �ljen m�jus elseje c�m� Koltai R�bert-filmek, a Meseaut� �s a Hyppolit �j v�ltozat�nak forgat�k�nyv�r�jak�nt m�r megmutatta, hogy ontja a szipork�z� dial�gusokat.

Most a tin�dzserek saj�tos sz�haszn�lat�val halmozza el az olvas�t, remek szitu�ci�kban mutatja be viselked�si szok�saikat, gondolkod�sm�djukat. K�zben pedig b�lcs tan�csokat, �lettapasztalatokat is elrejt, m�ghozz� �gy, hogy azok v�letlen�l sem hatnak didaktikusnak. Nagyon �letszer�v� teszi a t�rt�netet az informatikai zsargon haszn�lata, egy �sz�lh�mos� chatel�s bemutat�sa is. N�gr�di G�bor reg�ny�t ak�r hi�nyp�tl� jelz�vel is illethetj�k. V�rjuk a folytat�st.

TARJ�N TAM�S: N�GR�DI G�BOR LAUD�L�SA

Els� gyerekk�nyve megjelen�s�nek harmincadik �vfordul�j�n ismeri el a kit�ntetett �r�, a gazdag p�lya kiv�teles �rdemeit a Janikovszky �va-d�j. N�gr�di G�bor m�g egy jubileumhoz el�rkezett. K�th�t� �let�nkben c�m� els� versesk�tet�t, l�rikusi indul�s�nak fekete�feh�r bor�t�j� szonettgy�jtem�ny�t a dedik�ci� tan�s�ga szerint 1973. okt�ber 25-�n kaptam t�le: negyven esztendeje.

Az alkalomra is j�l eml�kszem. A bar�ti k�rre ugyancsak, amely a szerz�vel egy�tt �r�lt a k�tet elk�sz�l�s�nek. E k�rr�l ejtek m�g sz�t al�bb, el�bb azonban N�meth L�szl� egy k�tszer negyven �ve, 1933-ban �rott Kaffka Margit-essz�j�t id�zem. N�meth szerint �A Nyugat megindul�sa k�r�li �vekben nagy szereposzt�s folyt fel�nk: [�] Ady lett a Forradalom, M�ricz a N�p, Babits a Hagyom�ny, Karinthy a Humor, Kosztol�nyi a Finoms�g, Ignotus a Szellem, Sz�p Ern� a Gyermekess�g s �gy tov�bb�. Kaffk�nak �a legk�zenfekv�bb, de egyszersmind a legnehezebb szerep� jutott: a N� szerepe. Amely ugyan a legterm�szetesebbnek t�nt, ugyanakkor szinte megoldhatatlan, elj�tszhatatlan volt, f�leg 1908 t�j�n, annyi irodalmi f�rfi �rny�k�ban.

Nem hasonl�tom egykori, ny�zsg�n tervezget� bar�ti k�z�ss�g�nket ehhez a nagy gener�ci�hoz. Mi csup�n � t�bben is 1968-ban kezdt�k egyetemi tanulm�nyainkat � hatvannyolcasok voltunk, P�rizs �s Pr�ga �68-�nak Magyarorsz�gon j�v�j�ket keres� tan�i. M�s szakmai t�jakr�l kieg�sz�lt, f�leg b�lcs�sz csapatunkban a vez�regy�nis�g �rd�gh Szilveszter volt az �r�, Szegv�ri Menyh�rt a Sz�n�sz, a kicsit id�sebb Vizi Szilveszter a Tud�s, Szegv�ri Katalin a Telev�zi�s, �rd�gh Csilla a N�prajzos, j�magam a Kritikus. N�gr�di G�bor pedig a K�lt�. � kapta a legnehezebb szerepet. Kiv�ltk�pp, hogy szarkasztikus, szkeptikus, aggodalmasan hibakeres� hangj�n, k�m�letlen probl�mal�t�s�val sokszor maga vonta k�ts�gbe k�lt� mivolt�t � s mi kiss� gonoszkodva r�hagytuk.

�N�ha egy pillanat alatt megszeret�nk valakit. Azt�n jobban megismerj�k, �s kiszeret�nk bel�le� � �rta az �nnepelt a Papa, ne m�r! lapjain. N�gr�dit igen hamar megszerett�k valamennyien, s ahogy egyre jobban megismert�k k�nny�nek semmik�pp sem nevezhet� egy�nis�g�t, m�g k�zelebb ker�lt�nk hozz�. Ami nagy sz�, ha tudjuk: N�gr�di G�bor nem hi�ba ki�ltott Seg�ts�g, ember!-t egyik m�ve c�m�ben. Alighanem � az egyetlen mizantr�p ifj�s�gi �r�. A benne munk�l� hatalmas szeretetmennyis�ggel, seg�t�k�szs�ggel, humork�szlettel egy�tt is. Nem embergy�l�l�, nem emberker�l�, �m a legt�bbsz�r b�r�l� tekintettel n�z az emberkertre.

Tal�n kisgyermek kora �ta hordozott gondolata, tapasztalata, hogy mindenest�l kiz�kkent az id�, �s senki sem sz�letett helyretolni azt. Nincs r� alkalmas m�dszer. Tal�n� tal�n a gyerekk�nyv.

Bizony�ra akadnak �r�-p�ldak�pei, m�gis ink�bb az a szembet�n�, mily k�vetkezetesen j�rja saj�t �tj�t, egyr�szt sz�vesen vari�lva a t�m�kat, �r�i eszk�z�ket, amelyek legink�bb bev�ltak m�hely�ben, m�sr�szt folyton keresve az �jat, a szellemi innov�ci� ir�nti racion�lis bizalommal v�gva irodalmi �rtelemben ak�r romantikusnak nevezhet� �r�i kalandokba. M�ndy Iv�nhoz �rzem �t a legk�zelebb, a magam sz�m�ra is n�mi meglep�d�ssel. H�ny Csutak II. �s h�ny l�ny-Csutak bukkan fel a N�gr�di-univerzumban! M�ndy volt az els� �r�, akinek gyermekk�nyveit a feln�tteknek �rt novell�ival, reg�nyeivel egy�tt, egyszerre szerettem meg, tizen�vesen. N�gr�diban sem v�lik el sz�momra �lesen a k�lt� �s az epikus, nem k�l�n�l koroszt�lyi szigetekre a gyerekeknek, kamaszoknak, fiataloknak, feln�tteknek �rott, b�rmely olvas�t megsz�l�t� m�vek sora.

Legbelefeledkez�bben Gyer�nk haza! c�m� k�nyv�t olvasom �jra meg �jra (igencsak szereti a felki�lt�jeles c�meket). Els� ifj�s�gi reg�ny�nek � Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban � c�mbeli mot�vuma itt is jelen van. A gyerekek seg�t�je, a �j�vend�mond� anyja oldal�n felbukkan� boh�c mintha egy kiss� N�gr�di alakm�sa lenne. S a k�t anglo-magyar gyerek, a Kokas nev� magyar falub�l Londonba sz�kni igyekv� Robert �s Eszter (�s a sz�leik) vissza-visszat�r� �Hol a haza?�, �Hova haza?� k�rd�se alapk�rd�s az �r� sz�m�ra is, egyszerre t�rk�pezve fel a sz�l�f�ld �r�k vonz�s�t �s nem sz�n� tasz�t�s�t, s t�gabban a kiteljes�t� term�szeti, nyelvi, erk�lcsi, eszt�tikai honoss�got.

�A remekm� mindig aj�nd�k�� fejezte be N�meth L�szl� a bevezet�ben id�zett �r�s�t. Gondolata m�sodik r�sz�t N�gr�di G�borra is kiterjeszthetj�k: �N�gr�di G�bor m�lt� a remek �letm� aj�nd�k�ra �s annak mai elismer�s�re, a Janikovszky �va-d�jra.

SZABAD F�LD 2014. 01
F. T�TH BENEDEK INTERJ�JA

N�gr�di G�bor k�lt�, �r�, �js�g�r�, forgat�k�nyv�r�, n�pm�vel�. K�nyvein k�v�l �rt �llat-s�rverseket Anna Moll �ln�ven; magazint ind�tott Tan�rn� c�mmel; meg�lmodta a Dedik�lt K�nyvek Boltj�t; fi�val, Gergellyel �tdolgoztatta a magyar klasszikusokat, hogy a gyerekek is �lvezz�k G�rdonyit, J�kait; a nev�hez f�z�dik a Sose halunk meg, a Csocs� c�m� film, a Meseaut� �jra�rtelmez�se; tavaly �letm�d�jat kapott, id�n pedig � a fiataloknak sz�l� reg�nyei�rt � Janikovszky �va-d�jat.

Rengeteg interj�t adott, k�l�n�sen az ut�bbi id�ben. M�gis �gy t�nik, hogy N�gr�di G�bort�l nem �ll t�vol a rejt�zk�d�s.

J� megl�t�s, b�r ink�bb mag�nynak nevezn�m.

Mag�nyos volna?

Pr�b�lom elj�tszani a t�rsas�gi embert, a kapcsolat�p�t�t, �m alapvet�en z�rk�zott vagyok.

Senki nem sz�letik mag�nyosnak.

Az�rt akad olyan, aki 1947-ben sz�letik, Ny�regyh�z�n, �s csal�dj�nak legt�bb tagj�t elpuszt�tj�k a m�sodik vil�gh�bor�ban, Auschwitzban. Nincsen nagymama �s nagypapa, se nagyn�ni, se nagyb�csi. A mama kor�n, 1954-ben meghal, nem sokkal azut�n, hogy h�t�ves gyerek�t megtan�tja olvasni. Mama nincs, papa dolgozik, a fi� a bet�k vil�g�ba menek�l. Olvas. Akkor m�g, persze, nem tudja, hogy ezzel megindul a bez�rk�z�s folyamata. Erre r�seg�t a magyar zsid�s�gra r�telepedett pszichol�giai nyom�s, �s az �tvenes �vek nyomaszt� hangulata. Egy ilyen t�rsadalmi k�rnyezet elmag�nyos�tja az embert, k�l�n�sen egy gyereket. F�l, elkezd ut�lni mindent �s mindenkit, majd egy id� ut�n m�r �nmag�t sem szereti.

A feln�tt N�gr�di G�bort mintha szeretn�k. Legut�bb � kapta a Janikovkszy �va-d�jat a gyerekeknek, fiataloknak sz�l� reg�nyei�rt.

A d�jat a M�ra K�nyvkiad� egyik alap�tv�ny�t�l kaptam. De adott m�r d�jat a ker�leti polg�rmester, �s kaptam elismer�st a sz�l�v�rosomt�l, Ny�regyh�z�t�l. Az �letm��rt j�r� d�jat az IBBY nev�, nemzetk�zi szervezet adta, ahogyan az �v gyerekk�nyve d�jat is 2000-ben a PetePite c�m� reg�ny�rt.

Fontosak a d�jak?

Kert�sz Imre Nobel-d�ja is az�rt fontos, mert ismert lett a Sorstalans�g. Addig nem sokan olvast�k. A d�jak t�bbet �rnek b�rmilyen rekl�mn�l vagy �ri�splak�tn�l. A d�jak nem az �r�nak, hanem az olvas�nak sz�lnak. Azt hirdetik: ezt �rdemes elolvasnod!

Fogadjunk, hogy nem ezt gondolta, amikor �tvette a legut�bbi d�j�t.

Ne fogadjunk, mert elveszten�. T�ny: a d�j�tad�son h�l�san megk�sz�ntem, s nem filozof�ltam. Hatvanhat �ves vagyok, sok �v tapasztal�ssal a h�tam m�g�tt.

Csak nem �rzi mag�t �regnek?

Ellenkez�leg. Bel�l tizenhat �ves vagyok. Gondoljon bele, mekkora teher ez nekem � ilyen �br�zattal �s ekkora testtel. Mik�zben, ha a lelkem m�ly�re n�zek, most is csak verseket �rn�k, �s udvaroln�k a l�nyoknak. Persze azt is tudom, hogy tal�n nem tudn�k ilyen k�nnyen a gyerekekhez sz�lni, ha nem �lne bennem ennyire intenz�ven a gyerekkorom, s ha nem maradtam volna anya n�lk�l olyan fiatalon.

Egyszer azt �rta, hogy amikor gyerekkor�ban Budapesten j�rt, minden utc�n �s villamoson az �desanyj�t kereste, h�tha felbukkan, mik�zben tudta, hogy meghalt.

�veken �t kerestem. Err�l sz�l az �des Munyimunyi c�m� k�nyvem, amely most �jra megjelent Tengeren is t�l c�mmel.

Megl�tta �t valaha is?

Mozdulatokban, ruh�k sz�n�ben v�ltem felfedezni. Amikor meghalt, bementem a templomba, �s ord�tva k�veteltem az �rt�l, adjon v�laszt. M�g csak jelet sem kaptam.

Hisz Istenben?

Akkor hittem.

�s ma?

Hit van. Isten van. Ahogyan szerelem is. De fogalmam sincs, hov� t�nik a szerelem, amikor nem vagyok szerelmes.

Csak az tud j� gyerekk�nyvet �rni, aki legbel�l maga is gyerek?

Legbel�l mindenki gyerek: anyuka, apuka kisl�nya, kisfia marad �lete v�g�ig. Legfeljebb letagadja. Egy �r� ezt nem teheti. Neki k�telez� szemben�zni a saj�t gyerekkor�val. Ez ugyan�gy fontos, ahogyan a nemzetnek is szembe kellene n�znie a m�ltj�val. Sz�mba kell venni a hib�kat, a t�ved�seket, a boldog pillanatokat. De legf�k�ppen azt kell tudnunk, �szint�n bevallanunk: mi mi�rt t�rt�nt. Abb�l tanulunk, �s att�l f�gg, milyen lesz a holnapunk, a t�rsadalmunk j�v�je.

�thall�sos, amit mond, pedig csak a gyerekkorr�l besz�lget�nk.

Ahogyan az embereknek, a t�rsadalmaknak is van gyerekkora. Err�l besz�lni kell, m�g akkor is, ha sokak sz�m�ra nem vagyok szimpatikus, ha kimondom, amit gondolok.

Mi�rt, miket mond ki?

Legt�bbsz�r a hangzavarr�l besz�lek, ami manaps�g mindent k�rbevesz. Olykor azt sem hallom meg, amit gondolok. M�skor meg olyan er�vel ord�tanak ostobas�gokat az arcomba, hogy meg sem tudok sz�lalni. �m tudom, ha le�lln�k vel�k vitatkozni, levinn�nek a saj�t szintj�kre, �s ott �k tapasztaltabbak: legy�zn�nek.

Milyen hangzavarr�l besz�l?

T�rsadalmir�l. Nacionalizmusr�l, rasszizmusr�l, antiszemitizmusr�l, kirekeszt�sr�l, f�lelemt�l hangos zih�l�sr�l, a sok ostobas�gr�l, ami �mlik r�nk. Mik�zben ezt a hangzavart megsz�ntethetn�nk, ha az emberek le�lln�nak besz�lgetni egym�ssal a meg�rt�s sz�nd�k�val. Ha odafigyeln�nk egym�sra.

N�gr�di G�borra odafigyelnek?

Rem�lem majd odafigyelnek arra, aki odafigyel r�juk. �tven �ve m�st sem teszek, mint pr�b�lom meg�rteni, mi mi�rt t�rt�nik vel�nk, �s mindezt meg�rni. k�nyvekben, filmekben, versekben�

�s az ifj�s�gi reg�nyekben is?

Azokban is, bizony. Mert mir�l is sz�l az els� reg�nyem, a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban? Egy gyerek elrabolja �nmag�t, mert �gy akarja el�rni azt, hogy a sz�lei ne v�ljanak el. Probl�ma a v�l�s? Nagyon is. Mir�l sz�l a Mi Kinizsink c�m� k�nyvem? A gyerekek, miut�n az idi�ta polg�rmester �ssze akarja gy�jteni az �llataikat, s m�g a sz�leik sem mernek szembesz�llni a hatalommal, felt�masztj�k Kinizsi P�lt, hogy seg�tsen nekik. Probl�ma a t�rsadalmi, hatalmi t�ls�ly, a kiszolg�ltatotts�g? Nagyon is. Az �cs�m zseni c�m� k�nyvemben egy megt�vesztett kis gonosz kamaszt mentenek meg a gyerekek a b�ntet�st�l, akit gy�l�lnek. Probl�ma a gy�l�let �s az erk�lcsi parancsok ellentmond�sa? Folytassam?

K�ts�gtelen, kort�rs t�rt�netek, b�r misztikus mese a kordivat,

Bel�tom, persze, hogy sz�p �s h�sies az is, amikor a v�mp�r beleszeret a l�nyba, vagy a kir�lyfi lev�gja a s�rk�ny fej�t, hogy megmentse a kir�lyl�nyt, de az �n t�rt�neteim val�s�gos, vel�nk �l� probl�m�kr�l sz�lnak sz�nd�kom szerint.

Mint p�ld�ul az els� interneten k�z�lt, folytat�sos reg�nye, ami a terrorizmusr�l sz�lt?

A mai gyerekeknek ezzel a vesz�llyel is szembe kell n�zni�k, teh�t musz�j ‒ sz�mukra is �rthet� ‒ v�laszokat kapniuk. 2001 szeptembere ut�n mindenki gy�l�lte az arabokat, mik�zben csak a terrorist�kra kellene haragudni, nem egy n�pre. Ez�rt �rtam reg�nyt olyan arabr�l, aki Magyarorsz�gon tanult, majd orvosk�nt be�p�l a terrorist�k k�z�, �s megmenti a vil�got.

Ezek feln�tteknek sem k�nny� t�m�k.

Nem is mondtam, hogy egyszer� a feladat: a felvil�gos�t�s, a meggy�z�s sz�pirodalmi form�ban. Kiadtam p�ld�ul k�t sv�d k�nyvet. Sz�mos orsz�gban nagy siker volt a Kis puncik�nyv �s a Kis f�tyik�nyv; egyszer�en �s �rthet�en foglalkozik a nemis�g k�rd�s�vel, felh�vja a figyelmet a megel�z�s �s a higi�nia fontoss�g�ra. S mik�zben milli�k halnak meg a fert�z�sek miatt szerte a vil�gban, m�g az eg�szs�g�gyi szakemberek is pironkodva h�r�tanak, amikor azt mondom, ingyen odaadom az iskol�knak, csak besz�ljenek r�la. Adhattam volna m�s c�met, de az�rt se! A pr�d�ria �s a tudatlans�g �letvesz�lyes, k�zdeni kell ellene.

Ez�rt �rta A p�nz nem a f�kon n�! c�m� k�nyv�t is?

Aki nem tud b�nni a p�nzzel, az k�nnyen �gy j�rhat, mint a devizahitelesek nagy r�sze. Felveszi a hitelt, mert abban a pillanatban j� �tletnek t�nik. K�s�bb, persze, lehet azt mondani, hogy a gonosz bankok miatt megy t�nkre a polg�r, mert nem tudja fizetni a t�rleszt� r�szleteket. Csakhogy a helyzet az, hogy a farkasnak is hi�ba mondjuk: ne edd meg a nyuszit, ne fald fel az �zik�t! A farkas term�szetes sz�ks�glete, l�nyege, hogy nyuszit �s �zik�t eszik. (A bank l�nyege, hogy profitot termel.) �m ha id�ben, m�g gyerekk�nt megtanuljuk, hogy hogyan ismerj�k fel, �s hogyan szel�d�ts�k szolg�l� kuty�v� a farkasokat, akkor sz�p, boldog �s hossz� �let v�rhat r�nk. Megjegyzem, minden �llampolg�ri rossz d�nt�sben ott van az �llam felel�ss�ge minimum �tven sz�zal�kban.

RIG� B�LA INTERJ�JA A KINCSKERES�-ben

A legolvasottabb, vagy mondjuk �gy, a legn�pszer�bb magyar ifj�s�gi �r� vagy a kiskamaszok k�r�ben, amint az kider�lt egy n�h�ny �ve v�gzett k�nyvt�ri felm�r�sb�l. (P�terfi Rita, OSZK 2009) Csakhogy te valamikor k�lt� akart�l lenni.

Ez �gy van�

Ny�lv�n k�lt�k�nt akart�l a legn�pszer�bb lenni.

Ez �gy van�

Akkor ezt a mostani n�pszer�s�gedet ifj�s�gi reg�nyek, k�nyvek �r�jak�nt, nem is �rzed sikernek?

Ne provok�lj, B�la, ne provok�lj, mert akkor visszav�gok, hogy te is k�lt�nek indult�l, k�lt� akart�l lenni�

Csakhogy most te vagy az interj�alany, nem �n! Hehe!

J�n m�g kuty�ra d�r! Na, mindegy. Sz�val, te is tudod, hogy szinte minden pr�za�r� k�lt�k�nt kezdi az alkot�i �let�t. M�g J�kai M�r �s M�ricz Zsigmond is �rt verseket. Neked magyar�zzam, hogy bizonyos indulatokat, er�s �rzelmeket jobban ki lehet fejezni verssel? Ha egy fiatalember szerelmes, akkor nem novell�ban �rja meg, hogy �szeretem Zs�k�t, �s a csillagokat is lehozn�m neki�, hanem egy k�ltem�nyben.

Csakhogy a pr�za�r�k t�bbs�ge feln�tt kor�ban abbahagyja a vers�r�st, m�g te m�g a hatvanhoz k�zel is k�lt�tt�l egy k�tetre val�t.

�gy van. Azt k�rdezed, mi�rt? Mert az akkori �rz�seim versekben robbantak ki. Versekben fogalmaz�dtak meg. Ahogy az egyikben �rom. �kifakad a kel�s, hogy meg ne �lj�n�. Verseket �ltal�ban csak akkor �rok, ha nagyon kell.

Hopp�! Kiss� egyszer�en fogalmazt�l. A di�kok szoktak jelentkezni �r�n, hogy �tess�k kiengedni, tan�rn�, mert nagyon kell!�

Tudod, mit? V�llalom, hogy a vers�r�si k�nyszernek id�nk�nt ugyan�gy nem lehet ellen�llni, mint a testi sz�ks�gleteknek. Az emberb�l kirobban a vers. Ami egy�bk�nt meg is gy�gy�thatja a k�lt�t.

�s az olvas�t is. ��m, a p�lda, hogy ki sz�pen kimondja a rettenetet, azzal f�l is oldja�, mint Illy�s Gyula �rja Bart�k c�m� vers�ben. Csakhogy az Itt �lt�nk k�ztetek c�m� k�tet �llats�rverseit nem bels� sz�ks�gletb�l, hanem tudatosan, tan�t�i c�llal �rtad.

Igaz. Most megfogt�l. A nyolcvanas �vek v�g�n cs�kkent a versolvas�si kedv (�rdekes az oka, de most nem ez a t�m�nk), �s �n elhat�roztam, hogy ebben a szem�lytelennek nevezett verst�pusban olyan apr� t�rt�neteket �rok meg, amelyek a hat �vest�l a sz�z �vesig tetszhetnek m�g a verseket �ltal�ban nem olvas�knak is.

No, l�m: k�lt�k�nt is kib�jt bel�led a n�pm�vel�. R�ad�sul, szerintem, ezek a versek remekl�sek.

Ha �gy van, az csak az�rt lehet, mert a n�pm�vel�b�l kib�jt a k�lt�, azaz minden tudatoss�g dac�ra nyakig benne vagyok ezekben a versekben. Ez k�l�n�sen a patk�nyr�l, a tigrisr�l, meg a vakvezet� kuty�r�l, Dogr�l sz�l� s�rversekben nyilv�nval�.

Meg az �sszes t�bbiben. Azt hiszem, az �r� ember ak�rmit csin�l, a szem�lyis�g�t nem tudja elrejteni. Az felismerhet� a st�lusb�l, kibukkan a sorok k�z�tt. �s ez az ifj�s�gi reg�nyeidre is �rv�nyes!

Azt akarod mondani, hogy a Gyermekrabl�s� Lajcsik�ja, a Marci k�nyvek Marcija, Az anyu �n vagyok Emes�je, �s a Seg�ts�g, ember! �sszes �llata is �n vagyok?

H�t ha nem is ilyen direkt m�don, de: igen.

K�sz. Egy�bk�nt, ha v�giggondolom, igazad lehet. A szem�lyis�g�nkben, valahol m�lyen nagyon sokf�le emberi tulajdons�g rejt�zik. Ezek esetleg sohasem bukkannak a felsz�nre, mert nem ker�l�nk olyan helyzetbe, hogy megnyilv�nuljanak. P�ld�ul egy szel�d gyerek is vad�llatt� v�lhat, ha hatalmat kap a kez�be m�sok felett. Nem besz�lve egy feln�ttr�l,

Nanana! Ne mer�lj�nk el a pszichol�gia m�lys�geiben! Csak arr�l van sz�, hogy az �llats�rversekhez hasonl�an, a reg�nyeidben is felismerhet� vagy.

Biztosan. Mondom ezt annak ellen�re, hogy az ifj�s�gi irodalmat sokkal tudatosabban megszerkesztett �r�sm�nek tartom, mint p�ld�ul a verseket. Err�l sok vit�m volt k�nyvt�rosokkal �s tan�rokkal. �k ugyanis az ifj�s�gi reg�nyt is szeretik az ihlet l�z�ban �g� elme alkot�s�nak tekinteni, �s nem fogadj�k el, hogy majdnem minden mondatn�l meg kell �llni, �s ellen�rizni, hogy ezt vajon �rteni fogja-e az a gyerekolvas�, akinek a k�nyvet sz�njuk.

Csak nem azt akarod mondani, hogy mindent �gy �rsz, ahogy az �p�t�sz megtervez egy �p�letet, vagy a mesterszak�cs megf�z valami k�l�nleges �telcsod�t?

De bizony, pontosan ezt mondom. �gyelnem kell arra, hogy a szavak �rthet�ek legyenek az olvas�im sz�m�ra. Nem haszn�lhatok idegen vagy szakmai kifejez�seket. Oda kell figyelnem a mondatok �rthet�s�g�re, �s r�vids�g�re. A t�rt�net vil�goss�g�ra. A fejezetek hossz�s�g�ra. �s m�g sok minden m�sra. Minderre egy�ltal�n nem figyelek, ha p�ld�ul verseket �rok. �rted?

Nem!... Persze, hogy �rtem. Csakhogy a nagy odafigyel�s, �vatoskod�s, kontroll mellett is m�k�dik az �r�s �szt�n�s r�sze. Nevezz�k ihletnek, �r�i tehets�gnek, vagy ak�rminek. Ahogy az �llats�rversekben is m�k�d�tt. Hiszen azokat is tudatosan �rtad, azt mondtad, nem?

Megfogt�l. Igaz. Ahogy az �p�t�sz, szakm�ja szigor� szab�lyait betartva csod�latos sz�nh�zat, parlamentet, vagy lak�h�zat alkot, mert m�v�sz. Vagy a mesterszak�cs, aki ugyan mindent recept szerint f�z, m�gis � az, aki �telk�ltem�nyt kre�l, �s nem egy �tlagos konyhaf�n�k, b�r haszn�lja ugyanazt a receptet!... Igen. �r�s k�zben, b�rmennyire figyelek a k�nyveimet olvas� fiatalokra, m�k�dik az alkot�s l�za, vagy minek nevezzem.

M�ghozz� egy igen saj�tos N�gr�di-st�lus bizony�tja ezt. Ir�nia, humor, sz�kimond�s, megh�kkent� fordulatok, �s megr�kat� �rzelmek jellemzik a t�rt�neteidet. �s mindez k�l�n�sen feler�s�d�tt az utols� �t �vben a M�ra K�nyvkiad�n�l megjelent k�nyveidben.

Nem v�letlen�l. Ahogy m�lnak az �vek, s vel�k az �n �let�veim, egyre er�sebb bennem a k�sztet�s, hogy ‒ amennyire lehets�ges! ‒ semmit se hallgassak el, semmi ne legyen tabu, ami a gyerekeket �rinti, ami az olvas�imat foglalkoztathatja. Gyerekkoromban, s azt�n feln�ttk�nt sem lehetett besz�lni azokr�l a t�m�kr�l, amelyek a legjobban gy�t�rtek, foglalkoztattak, �rdekeltek. Ilyen volt a gyermeki kiszolg�ltatotts�g. Ilyen volt a feln�ttek rejtett vagy nyilv�nos uralma egym�s felett, �s a gyerekek felett. Ilyen volt az �letet �s az orsz�got �tfog� hazugs�gok, megt�veszt�sek, elhallgat�sok h�l�zata. Ilyen volt a szex, a lelki terror k�rd�se. De ilyen probl�ma az iskolai oktat�s hagyom�nyos merevs�ge, �s a k�pess�gfejleszt�s elfojt�sa is. Legut�bbi k�nyveimben ‒ Papa ne m�r!, Nem vagyok Samu!, A gonosz h�t napja ‒ tudatosan t�rekedtem arra t�m�ban, t�rt�netben �s a megfogalmaz�sban, hogy ezekr�l a k�rd�sekr�l ny�ltan sz�ljak. Ezeket a t�m�kat r�gebbi k�nyveimben j�val rejtettebben, b�r �rzelmileg tal�n er�teljesebben dolgoztam fel. Ezt bizony�thatj�k a 2013-ban �j kiad�sban, (�s n�ha �j c�mmel!) megjelent k�tetek: a Galambnagymama, A h� fogs�g�ban (r�gi c�m: N�zz r�m, Mami!) �s A tengeren is t�l (r�gi c�me: �des Munyimunyi!).

�rt�l h�sz-huszon�t k�nyvet �s elm�lt�l hatvan. Ugyanakkor azt mondod egyre er�sebb benned a k�sztet�s, hogy semmit se hallgass el, mindenr�l ny�ltan sz�lj ‒ gyerekeknek. Milyen k�nyveket tervezel? Meddig mehetsz m�g el ny�lts�gban, sz�kimond�sban �gy, hogy ne tilts�k be a k�nyveidet?

Ny�lv�n ameddig, b�rok, s tudok. Nekem is vannak hat�raim, falaim. �n is pr�d vagyok p�ld�ul, mint a magyarok �ri�si t�bbs�ge. Egy dolog, amit el akarok mondani, �s m�s dolog, hogy mit tudok kimondani �r�ilag, s mit merek emberileg. Mindenesetre igyekszem.

A csiga is azt mondta, amikor versenyre kelt a ny�llal.

H�lye!

Marha!

Tin�!

�k�r!

Barom!

Egy�bk�nt k�sz�n�m az interj�t!

Sz�vesen!

Saj�t �r�m�nkre � a meg�rt�s�rt

F�bi�n Gy�rgy Hajd�-Bihari Napl�

A t�bbi tant�rgy sikere is az olvas�sban gy�kerezik � mutat r� N�gr�di G�bor.

Debrecen, Miskolc, Ny�regyh�za. Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban, harminc esztend�vel ezel�tt � N�gr�di G�bor reg�ny�r�i jubileuma az id�n a k�nyves szakma rangos kit�ntet�s�vel is p�rosult. A h�rom �vtized alatt k�tetekbe foglalt gondolatok haz�nk itteni zug�ba vezetnek vissza � interj�nkban egyebek k�zt err�l is vall az �r�.

Gyermekeknek sz�l� �r�i munk�ss�g�t, �letm�v�t nemr�g, a k�nyvh�t alkalm�b�l az IBBY (Gyermekk�nyvek Nemzetk�zi Tan�csa) d�j�val ismert�k el. Ez is jelzi, hogy N�gr�di G�bor �r�k�nt megtette, amit megtehetett. �m, ha d�nt�shoz�, szakpolitikus volna, s az a feladat jutna neki, hogy h�d�tsa vissza az olvas�s sz�m�ra a sz�m�t�g�pes j�t�kok vil�g�b�l a kicsiket, merre indulna el?

N�gr�di G�bor: Az �ltal�nos iskolai tanterveket �gy alak�tan�m �t, hogy a sz�pirodalom olvas�s�nak a megszerettet�se els�dleges legyen. A saj�t �r�m�nkre t�rt�n� olvas�s ugyanis jelent�sen jav�tja a sz�veg�rt�st. (Ezt bizony�tja a PISA 2009 jelent�s 65 orsz�g 470 ezer di�kj�nak a megk�rdez�se alapj�n.) M�rpedig minden tant�rgy sikere azon m�lik, hogy a di�k �rti-e tan�rt, a tank�nyvet, a leck�t, vagy nem. Ezt a feladatot ugyan�gy nem b�zhatjuk a sz�l�kre, mint a matek vagy a nyelvtan megtan�t�s�t. A korm�nyok felel�ss�ge ebben t�m�ban kiz�r�lagos. Amelyik szakpolitikus a sz�pirodalmat, az olvas�st f�lv�llr�l veszi, az buta.

Divatos manaps�g a k�nyvolvas�s v�ls�g�r�l besz�lni, b�r az �rott sz� birodalma el nem v�sz tal�n, csak �talakul. H�d�tanak az e-k�nyvek, terjednek a web�js�gok, j� ideje l�teznek �s b�v�lnek elektronikus k�nyvt�rak. Mit gondol err�l?

N�gr�di G�bor: Nagyon szeretem a nyomtatott k�nyvet. Ennek ellen�re �vtizedek �ta tudom, hogy a k�nyv �t fogja adni a hely�t valami egyszer�bb �s haszn�lhat�bb sz�veghordoz�nak. Ahogy az agyagt�bla �tadta a papirusznak, a papirusz, a pergamennek, a pergamen a pap�rnak, illetve a nyomtatott k�nyvnek. A technika �sszer� v�ltoz�s�t m�g semmi sem �ll�totta meg. Legfeljebb kinevettetj�k magunkat az unok�inkkal, ha plafonig �r� polcokon porosodnak k�nyveink sz�zai, m�g � egy n�h�ny dek�s szerkenty�ben a k�nyvek ezreit hordozza mag�val.

Hihetetlen mes�l�kedve az interj�iban is visszak�sz�n. Egy �r�t�l ez persze nem meglep�, de mib�l mer�ti t�retlennek l�tsz� der�j�t? A gyerekkor�b�l�? Mifel�nk sokan sz�mon tartj�k �szakkelet-magyarorsz�gi k�t�d�seit. Mi az, ami v�gigk�s�rte �tj�n a sz�l�f�ld, az itteni nevel� k�zeg �r�ks�g�b�l?

N�gr�di G�bor: Mint mindenki a vil�gon, �n is a gyerekkoromnak �k�sz�nhetem� azt, amit teszek, s aki vagyok. Az id�z�jel az�rt kell, mert nem csak a j�t k�sz�nhetj�k �let�nk korai �veinek. Ny�regyh�za n�lk�l nem lenn�k �n � �n. A B�za t�r, a kettes sz�m� �ltal�nos iskola, a S�st� �s m�g ezer helysz�n �s ember alak�tott, form�zott k�nny� k�zzel vagy v�s�vel. Debrecenhez a k�z�piskol�s �vek �s az els� szerelmek, valamint az Alf�ld-publik�ci�k k�tnek, m�g Miskolchoz bar�tok, �s Gergely fiam opera�nekesi p�ly�j�nak sz�p ideje. Mit mondjak m�g? Kisebbik fiam m�sodik keresztneve: Szabolcs. Sz�kebb sz�l�f�ldem minden le�rt mondatomban ott van. Akinek van szeme, az l�tja.

A feln�ttek is joggal emlegetik a nev�t, p�ld�ul a filmforgat�k�nyvei kapcs�n. Mikor lesz m�g egy Sose halunk meg?

N�gr�di G�bor: A csillagok csod�latos egy�tt�ll�sa kellene hozz�, meg az, hogy k�sz�ljenek n�pszer� magyar filmek. Mondjuk, �n az ut�bbi felt�tellel is kiegyezn�k�

P�r esztendeje kapott hideget-meleget a szakm�t�l a Klasszikusok �jrames�lve sorozat ind�t�sa kapcs�n, amelyet Gergely fi�val jegyeznek. Milyen tanuls�gokkal szolg�lt az �n sz�m�ra ez a v�llalkoz�s, a klasszikusok mai, k�nnyebben befogadhat� form�ra igaz�t�sa?

N�gr�di G�bor: A legf�bb tanuls�g az, hogy ha valami hasznos dolgot akarsz csin�lni, el tudd fogadtatni azokkal, akiknek csin�lod. T�bb diplom�cia, kevesebb konfliktus. A klasszikusok �jrames�l�se �vsz�zadok �ta sz�ks�gszer� az olvas�k miatt, a klasszikusok meg�rz�se �s a nemzet kult�r�ja miatt. Persze sok t�j�kozatlan civil, �s kenyer�t f�lt� szakember ezt tagadja� Na, tess�k! M�r megint megb�ntottam n�h�ny embert. �s m�g �n besz�lek diplom�ci�r�l�!

Papa, ne m�r! Samu �s Papa

�rta: Pompor Zolt�n, megjelent a Csodaceruza 10.52 sz�m�ban

A Papa a lehet� legrosszabbkor �rkezik, hogy m�g jobban �sszekusz�lja a kamaszod� Samu am�gy sem egyszer� �let�t. Neh�z Any�val, mert mindenb�l viccet csin�l, neh�z bibivel, mert l�ny �s kicsi �s nem �rt meg semmit, neh�z a csajokkal, mert �szre sem veszik (igaz�b�l el�g lenne, ha Eszter �szrevenn�), �s neh�z mag�val is mit kezdenie, mert hirtelen idegen lett sz�m�ra az eddig otthonos vil�g. Egysz�val Samu k�ts�gbe esik, pedig Papa csak seg�teni szeretne�

Nem tudom, hogyan csin�lja, de N�gr�di G�bornak ism�t siker�lt egy olyan t�rt�netet el�nk var�zsolnia, amelyet m�g a nehezebben olvas� fi�k is k�pesek egy leveg�vel v�gigolvasni � vicces, kalandos, �s nem utols�sorban �rz�keny a fiatalok probl�m�ira. A titok tal�n az emp�ti�ban rejlik, a mes�l� t�nyleg k�pes az �tv�ltoz�sra, nincs olyan pillanata a (napl�)reg�nynek, amelyben hiteltelenn� v�lna az els� szem�ly� elbesz�l� hang, mindv�gig hib�tlan kamaszhangon sz�lal meg. A kamassz� l�nyeg�lt mes�l� ismeri a tizen�vesek gondolkod�s�t, �rzelmeik hull�mz�s�t, v�gyaikat, f�lelmeiket, mindemellett k�pes az � nyelv�k�n besz�lni.

N�gr�di legal�bb ilyen j�l besz�li az id�sebb koroszt�ly nyelv�t is � igaz, Papa egy�ltal�n nem nevezhet� �tlagos b�csik�nak. Az �zvegy �reg�rt�l mi sem �ll t�volabb, mint a nyugd�jasl�t passz�v rezign�lts�ga. Fiatalabb kor�ban is mindig csintalans�gon t�rte a fej�t, Samu�khoz k�lt�zve v�gre �gy �rzi, k�z�ns�ge, t�rsas�ga is van k�ptelen �tleteinek megval�s�t�s�hoz. Papa mellett k�ptelens�g unatkozni, mindig kital�l valamilyen �r�lts�get vagy az�rt, hogy n�i sz�veket h�d�tson, vagy az�rt, hogy milliomoss� v�ljon � �s mindebb�l persze kis unok�j�t se szeretn� kihagyni, hiszen a kivitelez�shez sz�ks�ge van a zsebp�nz�re.

Mivel Samu szem�vel l�tjuk Pap�t, az � benyom�sai alapj�n alakul ki benn�nk is egy furcsa, torz k�p a hiperakt�v nagypap�r�l, akit�l a legjobb lenne megszabadulni. K�t vil�g �tk�zik �ssze egym�ssal, a gyakorlott olvas� sejti, hogy ebb�l az �sszecsap�sb�l csakis a kamasz ker�lhet ki vesztesk�nt. De t�nyleg vesz�t Pap�val Samu?

A szeretet felt�telezi a m�sik ember elfogad�s�t, nyitotts�got a m�sik gondolataira, �rz�seire, vil�g�ra. Samu a maga vil�g�ba fordul, k�ptelen nyitni a Papa k�pviselte �rt�kekre. Papa ugyanis szabadon �li az �let�t, nem k�tik konvenci�k, nem akar senkinek sem megfelelni. A szabads�g korl�tlan meg�l�se, saj�t vil�g�nak, �rz�seinek, tetteinek felv�llal�sa nagyon furcsa, tasz�t� Samu sz�m�ra, aki g�rcs�sen meg akar felelni a kort�rsak �ltal t�masztott elv�r�soknak. Ezzel szemben Papa jelszava: pr�b�lj ki mindent, merj szabad lenni! Samu jav�ra �rhat�, hogy legal�bb megpr�b�lja, a kezdeti viszolyg�sait legy�rve n�ha-n�ha m�r �lvezi is a k�z�s kalandokat.

�A Pap�t szeretem a vil�gon a legjobban� � olvassuk Samu napl�j�nak el�szav�ban. Ahhoz, hogy a fi� eddig a kijelent�sig eljusson �borzaszt� hossz� ideig�, majdnem egy �vig kell form�l�dnia, v�ltoznia. V�g�l megadja mag�t, bel�tja, k�ptelens�g megv�ltoztatni a Pap�t, �gy elfogadja olyannak, amilyen.

N�gr�di G�bor kamaszreg�nye t�m�j�ban Kiss Ott� A nagypapa t�vcs�ve c�m� versf�z�r�t id�zi. Mindk�t k�nyvnek az unoka � nagypap konfliktus, a k�t gener�ci� elt�r� l�t�sm�dja a t�m�ja. M�s-m�s �ton, de mindk�t t�rt�net gyerekszerepl�je eljut az elfogad�sig, meg�rt�sig, s ezzel mindannyian nyernek � ismer�s�kb�l, rokonokb�l bar�tokk� v�lnak. S legal�bb ennyit nyer az olvas� is, aki amellett, hogy kiv�l�an sz�rakozik, mag�ra, saj�t �rz�seire ismerhet, s�t v�laszokat is kaphat.

(N�gr�di G�bor: Papa, ne m�r! Samu �s Papa, M�ra k�nyvkiad�, 2011)

168 �ra 2013. 02. 03.

Kamaszsors �s kutyavil�g

(N�gr�di G�bor: A gonosz h�t napja � L�gy j�, tes�! M�ra K�nyvkiad�.)

Berk� P�l

Igen, az ember akkor kezdhet igaz�n agg�dni, ha egy nap megpillantja �t�ves kish�g�t a h�ztet�n, amint furcsa dolgokat besz�l, s k�zben egy oll�val a haj�t ny�rja. Czipp�n Alex tizen�vest ez a megr�zk�dtat�s �rte, j�llehet az okokr�l kiz�r�lag � maga tehet.

Illetve nem is �. Ink�bb az apja, aki lel�pett egy j� fenek� huszon�ves csajjal, maga m�g�tt hagyva egy bed�gl�tt h�zass�got, k�t gyermeket �s mindent, amit egy �j �let �jrakezd�sekor h�trahagyni szok�s. De tal�n ne is �t hib�ztassuk, hanem ezt a rohadt, elanyagiasodott t�rsadalmat, amelyben m�r a gyermekek fej�ben is minden a p�nz k�r�l forog.

A szokv�nyos alaphelyzetet bonyol�tja kiss�, hogy mindenki m�st v�dol a dolgok ilyet�n alakul�s��rt, s tov�bb �rnyalja a dolgot egy lopott k�ly�kkutya, amely maga a megtestes�lt lelki indik�tor, a h�s�nk b�neit mag�ra vev� valaki, illetve valami. Percek alatt k�pes ugyanis �veket �regedve siralmasan lepusztult �llapotba ker�lni, ha a reg�ny ifj� f�h�se csal, lop, hazudik, szart kever, vagy valami tisztess�gtelens�gbe keveredik � m�rpedig ilyesmi szinte oldalank�nt megt�rt�nik vele �, majd miut�n a helyes �tra t�r, az ebnek ism�t kutya baja: szeme csillog, sz�re ism�t f�nyes, boldogan cs�v�lja.

Nem �rulom el a k�nyv v�g�t � van benne katarzis, bel�t�s, megbocs�t�s, k�nny, miegy�b �, de ill� figyelmeztetnem az olvas�t: voltak�pp nem is a gyermekek sz�m�ra �r�dott munka ez, ink�bb amolyan eml�keztet�f�le bizonyos feln�tteknek, akik m�ra megfeledkeztek arr�l, mennyire gy�trelmes dolog is kamasznak lenni. Szabadnak t�nni egy tisztess�gtelen vil�gban, �s k�zben megfelelni, kamaszv�gyakkal viaskodni, fant�zi�lni, de k�zben szor�t�, egym�sra halmoz�d� hazugs�gok sokkj�ban �lni, hisz valami ilyesf�l�t v�r el mindenki: a haverok, a feln�ttek, az iskola, a vil�g.

LIBRARIUS

B�sz�rm�nyi Gyula interj�ja 2013. 05

- 1973. Fontos esztend� az akkor 26 �ves N�gr�di G�bor �let�ben, hisz ebben az �vben jelent meg els� versesk�teted K�th�t� �let�nkben c�mmel. Hogy eml�kszel, milyen volt a fogadtat�sa szakmai, csal�di �s olvas�i k�rben?

Mag�nkiad�sban jelent meg 1500 p�ld�nyban. Ez mond valamit. Azt mondja p�ld�ul, hogy a kiad� nem fogadta el. Azt is mondja, hogy m�r �73-ban is v�llalkoz� szellem� voltam. A szakmai v�lem�ny nem lehetett elragadtatott, mert nem eml�kszem r�. Az akkori bar�ti fogadtat�s persze j� volt: �rd�gh Szilveszter, Szegv�ri Menyh�rt, Tarj�n Tam�s, Ap�ti T�th S�ndor, �rd�gh Csilla, R�nki J�lia, �d�m Vera, Zombori Istv�n, Temesi Ferenc� �gy terjesztettem a kis k�tetet, hogy minden ismer�snek levelet k�ldtem el�fizet�si list�val. N�vre dedik�lva kapt�k meg a k�nyvet, akik megrendelt�k. H�z�s �ra volt. Kilenc forint �tven. Kb. az akkor fizet�sem f�l sz�zal�ka!

- Ma els�sorban pr�za�r�k�nt ismernek. Milyen viszonyban vagy mostans�g a k�lt�szettel?

J�t�kb�l, pedag�giai ind�ttat�sb�l szeretek verset �rni csal�dnak �s asztalfi�knak. Megnyugtat, felder�t. Olcs�bb, mint egy pszichoanalitikus vagy egy �veg bor. De igazi verset csak akkor �rok, ha m�r nem b�rok nem �rni. �gyhogy harminc �venk�nt sz�letik egy val�di k�tet. Mellesleg fogalmam sincs a verseim �rt�k�r�l. N�ha �gy �rzem, nagyon fontos, hogy megsz�lettek, �s fel fognak t�madni egyszer. N�ha meg ‒ Orb�n Ott�t, Petrit, Tandorit olvasva ‒ csak h�k�l�k: h�tr�bb az agarakkal N�gr�di!

- Ny�regyh�z�n sz�lett�l, s eg�szen apr� gyermekkorod �ta �rsz. Kik voltak a sz�leid? Net�n t�l�k, a csal�dt�l kaptad �r�k�l a k�nyvek szeretet�t?

Any�mt�l kaptam. � is �rt verseket, �s Adyt szavalt az �t-hat �ves gyereknek. Kor�n megtan�tott olvasni, �s megszerettette velem a k�nyveket. A k�lt�i p�ly�nak ind�t� �r�ks�g persze nem ez volt, hanem az � v�gtelen szomor�s�ga, �s ‒ soha nem eml�tett ‒ Auschwitz-�lm�nye. Olvasni sokan szeretnek, �rni sokan tudnak, de Auschwitz eml�k�be csak kiv�telesen kevesen d�g�lhetnek bele �let�k sor�n �gy, hogy l�tre is hoznak valamit.

- Eml�kszel m�g els�, 9 �ves korodban �rt versedre?

Igen. Nagyszer�, b�keharcos vers volt.

��ljen a b�ke, �s ne a h�bor�!

El�re n�p�nk, m�g�tt�nk m�r a m�lt!

A m�ltban �seink sorvad�nak el,

mostan h�t n�p�nk boldogs�gra fel!�

Ezt 1956-ban �rtam. A forradalmat nem ez ind�totta el, de a R�kosi f�le b�keharcot majdnem mi nyert�k meg vele h�rom kett�re.☺

- Mi�rt volt olyan fontos sz�modra az �rott sz� gyermekkorodban, s ma mi�rt az?

Ma m�r tudom, nem csak az olvas�sra szoktat�s, hanem any�m hal�la is a k�nyvekhez, az olvas�shoz sodort. Az olvas�snak ugyanis ‒ t�bbek k�z�tt ‒ gy�gy�t� hat�sa van. A gy�szmunk�ban p�ld�ul jelent�s szerepe lehet. Nem csak a menek�l�st seg�ti a szorong�st�l, f�lelemt�l, hanem a felold�st is. Kinek, kinek, melyik k�nyv, mikor stb. Ma m�r h�lye �rtelmis�gi vagyok, aki nyolcvan sz�zal�kban k�v�ncsis�gb�l, tanulni v�gy�sb�l olvas, �s csak h�sz sz�zal�kban a katarzis�rt. Ha nagy bajban vagyok lelkileg, �s nem akarom el�venni a k�telet, mert mondjuk nincs is megfelel� tart�szil�rds�g� a kilencven kil�mhoz, akkor Hein�t vagy a k�nai k�lt�ket olvasom. Meg persze �tven m�sikat alkalmilag�

- Elr�ppent t�z �v. 1983-ban a M�ra Kiad� megjelentette els� ifj�s�gi reg�nyedet, a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban-t. Mi�rt d�nt�tt�l �gy, hogy gyerekeknek �rsz reg�nyt?

Bar�tom, B�res Attila feles�ge, Mari a M�ra Kiad�ban dolgozott. � k�rdezte, hogy nincs-e kedvem gyerekreg�nyt �rni. Megpr�b�ltam. Ebb�l csak az a tanuls�g, hogy 1. feladatokat kell magunk el� t�zni akkor is, ha f�l�nk a kudarct�l. Pr�ba n�lk�l nem mutatkozik meg a k�pess�g. L�sd a mes�ket! 2. Hallgass Marira!

- Sok�ig �js�g�r�k�nt dolgozt�l. Volt�l az �j T�k�r munkat�rsa, a Kur�r f�szerkeszt�-helyettese �s f�munkat�rsa, majd a Tan�rn� c�m� foly�irat f�szerkeszt�je. 1992-ben azt�n �gy d�nt�tt�l, hogy szabadfoglalkoz�s� �r� leszel. Mi�rt sz�ntad r� magad erre a tagadhatatlanul kock�zatos l�p�sre?

Egy csod�latos kiad�i vezet�nek k�sz�nhetem ezt a fontos v�lt�st. Bevittem hozz� a m�r megjelent k�nyveimet, hogy adja ki �jra. Kiv�lasztotta a legsikeresebbet �s mondta, hogy esetleg majd akkor fizetnek �rte sz�zezer forintot, ha megjelenik. K�nny� volt kisz�molni, hogy ha �n adom ki a k�nyvet, akkor laz�n behozza a t�zszeres�t. Ez t�rt�nt. A h�szszoros�t hozta be egy �v alatt. A kiad�vezet�nek val�ban h�l�s vagyok. Ha f�lmilli�t �g�r, m�g mindig a lak�telepen lakom.

- �gy t�nik, sz�vesebben �rsz gyerekeknek, mint feln�tteknek. Mi�rt?

Olyan kit�n� pr�za�r�ink vannak, hogy ha minden �vben magyar kapn� a Nobel-d�jat, t�z �vig fel sem t�nne. Azt akarom mondani, hogy ut�ln�k NB III-ban j�tszani. Annyira nem szeretem a focit. A tr�f�t hanyagolva: Kardos G., Kert�sz meg m�sok olyan j�l meg�rt�k, amit �n meg�rhatn�k, hogy nem k�s�rletezem. Ugyanakkor ‒ legyen b�r nagyk�p�s�g ‒ az a t�pus� ifj�s�gi irodalom, amit �n m�velek, fontosnak �s sz�ks�ges l�tszik a fogadtat�st tekintve.

- J�jj�n egy rettent�en agyonkoptatott k�rd�s, amire azonban a v�lasz sokakat �rdekel: vajon m�sk�nt kell �rni a gyerekeknek, mint a feln�tteknek? Ha van, szerinted mi a k�l�nbs�g a gyermek-ifj�s�gi �s az �n. feln�tt irodalom k�z�tt?

Persze, hogy m�sk�ppen kell �rni. Ha gyerekeknek, fiataloknak �rok, arra gondolok, �rtenek-e majd? �rtik-e a szavakat, a figur�kat, a t�rt�netet? Hogyan hat az �n olvas�imra egy-egy szokatlan megold�s, kifejez�s, mozzanat? Mit akarok megtan�tani nekik? Ha feln�tteknek �rok �gymond, azaz, ha magamnak a magam akarat�b�l, akkor nem �rdekel, hogy az olvas� �rt vagy nem �rt. (L�sd a verseimet!) El akarok mondani valamit �gy, ahogy �n akarom. A gyermek �s ifj�s�gi irodalom alkalmazott irodalom. Most kell megk�vezni.

- N�h�ny �ve a honlapodon �r�iskol�t ind�tott�l, ahol naponta foglalkozt�l a gyerekekkel, tan�csokat adva nekik. Szerinted lehet az �r�st tanulni/tan�tani? Fontos, hogy egy kezd� �r�nak legyen mestere? Neked volt?

Annak lehet tan�tani valamit, aki valahol m�lyen m�r sejti, tudja, amit tan�tani akarunk neki. Azaz n�mi tehets�ge van a dologhoz. P�ld�ul az �r�shoz. J� �js�g�r�i szint� sz�vegalkot�sra b�rkit meg lehet tan�tani, aki m�r az iskol�ban is j�l, �rz�kletesen fogalmazott. Tov�bb csak az l�phet, akit bel�l gy�t�r egy s�t�n. Egy trauma. �s akit gy�gy�t a kifejez�si v�gy. Ez bonyolult. Hagyjuk! Mestereim egy�bk�nt csak az olvasott k�nyvek �r�i voltak. Ny�regyh�z�n Sipkay Barna, Ratk� J�zsef ugyan seg�tettek, amit tudtak, de borzaszt� g�tl�sos, f�l�nk gyerek voltam, �s hozz�juk is csak igen ritk�n fordultam.

- A fiad, N�gr�di Gergely is �r�, k�t legut�bbi reg�nye, az Agenor �s a Balh�s Beni napl�ja nagyon n�pszer� az ifj� olvas�k k�r�ben. Te terelgetted �t erre a p�ly�ra, vagy ink�bb pr�b�ltad �t t�vol tartani ett�l? S ha m�r �gy alakult, seg�ted-e �t, s � engedi-ig�nyli-e, hogy seg�tsd?

Mindk�t fiamat (plusz minden n�t�rsamat) tudatosan tan�tottam j�l fogalmazni, mert tudtam, hogy b�rmi csin�lnak az �letben, az �r�sbeli kifejez�s seg�ti a p�ly�jukat. Az hogy k�s�bb Gergely kit�n� �js�g�r� �s �r� lett, Ben pedig profi sz�nok, �s sz�zezres p�ld�nysz�mban megv�s�rolt �zleti k�nyvek szerz�je, a saj�t szorgalmuknak k�sz�nhet�. Minden k�nyv�nkben egy�ttm�k�d�nk t�bb�-kev�sb�. N�h�ny k�nyvet egy�tt is �rtunk Gergellyel. A b�lcs gyerek k�nyve, Iden�zek, odan�zek� Szerencs�sek vagyunk: elmondhatjuk egym�snak csal�dilag, hogy �rosszat �rt�l�, miel�tt idegen mondan�. (No, persze, nem ilyen finoman!) S akkor m�d van a jav�t�sra.

A �klasszikusok �jrames�lve� sorozat, amit fiaddal, N�gr�di Gergellyel egy�tt jegyeztetek, megosztotta az olvas�kat, pedag�gusokat, sz�l�ket. A gyerekek szerett�k, a feln�ttek k�z�l azonban sokan elutas�tott�k, mondv�n, hogy igenis az eredeti m�vet olvassa el az �b�d�s k�ly�k�, m�g akkor is, ha unja, vagy nem �rti. Mi�rt ind�tottad el a sorozatot, mit sz�lt�l a t�mad�sokhoz �s mit gondolsz ma az eg�szr�l?

Nagy kih�v�s volt, nagy harc, valamint ‒ hiszem, hogy ‒ fontos irodalmi haditett, de igen csek�ly nyeres�g h�rben �s p�nzben. Ugyanakkor �ha kezdhetn�m el�lr�l, ezt tenn�m ism�t, mi kell�, mint Aragon �rta Illy�s ford�t�s�ban. Itt nincs hely, hogy a klasszikusok �jrames�l�s�nek tucatnyi indok�t kifejtsem, de h�rom okot eml�tek. Az egyik, hogy, a kev�sb� olvasottak, k�pzettek soha nem fognak megismerkedni a klasszikusokkal, ha nem alkalmazzuk a nyelv�kh�z, a sz�veg�rt�s�kh�z. A m�sik, hogy amelyik klasszikust nem dolgozz�k �t, az sz�z�tven-k�tsz�z �v ut�n elt�nik a s�llyeszt�ben. A harmadik, hogy Gergely profi az �t�r�sban, amit a Vujity Trvtkoval k�z�sen �rt k�nyveik milli�s p�ld�nysz�ma is bizony�t.

- Olvasod-e a kort�rs k�lf�ldi �s hazai ifj�s�gi irodalmat? Kiket szeretsz?

Kev�s kort�rs �r�t olvasok az ifj�s�gi irodalom szerz�i k�z�l. Ennek az az oka, hogy �k nem nekem �rnak. Tal�n megbocs�tanak �s meg�rtik, hogy nekem nagyobb sz�ks�gem van C�line-re, vagy �ppen Phillipe Rothra, mint egy kisiskol�soknak sz�nt mesereg�nyre. �s id�m v�ges. K�v�ncsis�gb�l szinte minden ifj�s�gi k�nyvbe beleolvasok, ami a kezem �gy�be ker�l, de v�gig elolvasni�! Nem az�rt mondom, de a te L�zer r�di�dat olvastam el utolj�ra. Rem�lem az ifj�s�gi m�veket �r� koll�g�k sem engem olvasnak. Nem nekik �rok.

- Szerinted mi�rt van az, hogy b�r Magyarorsz�gon Dun�t lehetne rekeszteni az �njel�lt, �ltal�ban fakan�l �s sz�m�t�g�p mell�l �rkez� �r�kkal, s m�r-m�r belefulladunk az �vod�soknak, kisiskol�soknak, �s kamaszoknak sz�nt mes�kbe �s v�mp�rt�rt�netekbe, addig az �n. �klasszikus� ifj�s�gi reg�nyt (t�rt�nelmit, fantasztikusat, realist�t) rajtad k�v�l alig 1-2 szerz� �r?

Nem tudom. De nagyon k�v�ncsi vagyok a v�laszra. Valaki a szak�rt�k k�z�l meg�rhatn�.

Egyik �r�sz�vets�gnek sem vagy a tagja, s b�rmilyen korm�nyok j�ttek-mentek is, te m�g egyikt�l sem kapt�l �llami elismer�st. Mit gondolsz err�l, hogy �rint ez t�ged?

A Magyar �r�sz�vets�gnek tagja vagyok, b�r t�ny: �vek �ta a t�j�k�ra se mentem. Sosem tartoztam csoportokhoz. Pedig az nagyon j� dolog lehet, ha m�ly egyet�rt�s k�t �ssze a t�bbiekkel a l�nyeges k�rd�seket illet�en, �s nem form�lis a kapcsolat. Hogy mi�rt nem kaptam �llami elismer�st? No, ezt is meg�rhatn� valaki, mert �n nem tudom. Vagy m�gis? We�res S�ndor, amikor Kossuth d�jat kapott anno, azt mondta: �D�jat visszautas�tani nem szabad. �gy kell viselkedni, hogy ne is adjanak.� �gy l�tszik, nekem mindig siker�lt �gy viselkedni.

- A PetePite c�m� reg�nyedet 2000-ben az IBBY (International Board on Books for Young People), vagyis a Gyermekk�nyvek Nemzetk�zi Tan�csa az �v legjobb ifj�s�gi k�nyv�nek j�r� d�jjal t�ntette ki. A hazai olvas�k k�r�ben mai napig ez a legn�pszer�bb k�teted. Szerinted mi a PetePite titka?

Az, hogy d�jat kapott. Az anyu �n vagyok jobb reg�ny, �s harmadannyi fogyott bel�le. Ez is bizony�tja, hogy a d�j nem az�rt fontos, mert az alkot�t megtisztelik vele, vagy anyagilag t�mogatj�k, hanem, mert rekl�mot kap a munk�ss�ga, �s �gy m�g t�bben figyelnek a m�vekre, azok t�bbekhez juthatnak el. A d�j rekl�m. A d�jat az alkot� kapja, de sokkal t�bbet nyer vele a k�z�ns�g, ha az alkot� munk�ss�ga �rdemes a d�jra. A d�j egyetlen alkot�t sem tesz jobb�, de n�veli a k�z�ns�g�t, �s elm�ly�ti a befogad�k kapcsolat�t a m�vekkel, a produkci�kkal, ak�r �r�r�l, zeneszerz�r�l, sz�n�szr�l vagy �ppen tud�sr�l van sz�. Itt is m�k�dik a szt�reffektus. Ez�rt sajn�latos, ha �rdemtelen kapja a d�jat politikai, kapcsolati vagy m�s ‒ �rt�ken k�v�li ‒ okokb�l. Az csak alamizsna az alkot�nak. Ilyenkor a k�z�ns�g, a nemzet hoppon marad. Fogalmazhatn�k sokkal kem�nyebben is, de a p�rom, Krisztina ilyenkor mindig morgol�dik, hogy ne provok�ljak, mert rontom a renom�mat, vagy micsod�t. Ugyan m�r! ‒ vigyorgok r�. ‒ Hazudozzak? Erre a kis id�re? Na, ez�rt a mondat�rt m�g jobban haragszik.

- A magyar filmt�rt�net egyik legkiemelked�bb, legn�pszer�bb alkot�sa a Koltai R�bert �ltal rendezett Sose halunk meg c�m� film, melynek te �rtad a forgat�k�nyv�t. Hogyan sz�letett a film �tlete, �s mennyiben ismerhet�nk r�d Gyuszi b�csi alakj�ban?

Robi �tlete volt. A nagyb�tyja t�rt�nete. �n csak form�ba �nt�ttem. Robira hasonl�t, de r�m nemigen. B�r, ahogy �regszem, tal�n m�gis� Enn�l a k�rd�sn�l �rdekesebb, hogy mi�rt �ppen ez a film �rt el ekkora sikert szinte t�rsadalmi r�tegt�l f�ggetlen�l? Ha erre a k�rd�sre v�laszolni tudna valaki, sokkal jobban meg�rten�nk a magyar nemzet gondolkod�sm�dj�t, �rz�seit, v�gyait, �lmait. (Mellesleg Kir�ly Jen� filmeszt�ta �r�sa a filmr�l tal�n v�lasznak is elfogadhat�.)

- B�r k�s�bb is �rt�l m�g j� n�h�ny forgat�k�nyvet (Csocs�, Patika t�v�sorozat, Meseaut� stb.), 2005 �ta nem dolgozt�l sem filmv�szonra, sem k�perny�re. Mit �rn�l filmre legsz�vesebben?

A saj�t k�nyveimet. M�st m�r nem is v�llaln�k. Minden k�nyvemet �gy form�ltam, hogy k�nnyed�n film lehessen bel�l�k, de csak a forgat�k�nyvek megrendel�s�ig, meg�r�s�ig jutunk el, amib�l p�nz h�j�n nem lesz film.

- Reg�nyeidben cs�p�s ir�ni�val �br�zolod a feln�tteket (�gy, ahogy a gyerekek l�thatnak minket), teh�t musz�j megk�rdeznem: mondd, G�bor, te m�r sose n�sz fel?

Senki sem n� fel, csak �gy csin�l, mert a t�rsadalom ezt k�v�nja. Nekem megadatott, hogy infantilis gyerekk�nt gondolkodjak, �s kommunik�ljak az �r�saimban. Vagy �ppen boh�ck�nt ugr�ljak �s gesztikul�ljak az �r�-olvas� tal�lkoz�kon, ahogy az a youtube-on, a szarvasi tal�lkoz� vide�j�n l�that�. Ez a nyeres�g. �s hogy az �llam sosem vett komolyan, ez a vesztes�g. Szerintem, �n nyertem.

- K�t legut�bb megjelent reg�nyed, A gonosz h�t napja �s a Galambnagymama t�rt�netei komorabbak, komolyabbak, s olyan �kem�nyebb� t�m�kat �rintenek, mint az elm�l�s, a rossz sz�l�k felel�ss�ge, a gy�l�lk�d�s, stb. Mi�rt �rezted sz�ks�g�t annak, hogy a sok nevet�s ut�n most ink�bb elgondolkodtasd kisebb �s nagyobb olvas�idat?

Bizonyos t�m�kat, gondolatokat, konfliktusokat nagyon neh�z humoros form�ban feldolgozni. Az egyik k�s�rlet �ppen a harminc �ve �rt Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban volt, ahol az elv�lt sz�l�k gyereke szeretn� �jraegyes�teni a csal�dj�t. Az alap�tlet nem egy kabar�tr�fa. Sok �r�i duplaszalt�t kellett produk�lnom, m�g a dr�ma is dr�ma maradt, �s a nevet�izmok is megmozdultak. Enn�l m�g abszurdabb volt a N�zz r�m, Mami!, ami n�h�ny h�t m�lva A h� fogs�g�ban c�mmel jelenik meg a M�r�n�l. Egy k�m�nyig behavazott h�zban a nagybeteg nagyit pr�b�lja �letben tartani tizenegy �ves unok�ja. J�t nevett�nk, mi? �s m�gis siker�lt megtal�lni a humor forr�s�t. Az �ltalad eml�tett k�t k�nyvben ezt m�r meg sem pr�b�ltam. (B�r a Galambnagymam�ban t�rt�ntek erre k�s�rletek.) A gonosz h�t napj�ban egy kamasz alapvet� testi-lelki gondjair�l akartam besz�lni ny�lt sisakkal. A magam egykori gondjair�l, a mai gyerekek szorong�sair�l. Ez most nem annyira vid�m t�rt�net. de horrornak megteszi.☺

- Hogy �rzed ma, 40 �vvel els� versesk�teted, �s 30 �vvel szint�n els� ifj�s�gi reg�nyed megjelen�se ut�n mint k�lt�, �r� �s csal�dapa? Mit gondolsz, az ifjabb nemzed�k j�fel� terelgeti a szeker�nket?

De Gyula! Ez nem mi szeker�nk! Ez az � szeker�k. Oda terelgetik, ahova akarj�k. �s ahova tudj�k. Ahova merik. Mint tudod: akkor sz�lettek nagy dolgok, ha b�trak voltak, akik mertek. Nem �n mondtam.

- Egy-egy �jabb N�gr�di m� megjelen�se mindig �r�m�nnep a magyar ifj�s�gi irodalom t�rt�net�ben. Mikor �s mire sz�m�thatunk t�led legk�zelebb (ha nem titok)?

Kedves vagy, ha �nnepnek gondolod. Ami v�rhat�, azt ismered. Az eml�tett N�zz r�m, Mami! �s az �des Munyimunyi �jrakiad�sa ut�n az Emike nem semmike! l�t napvil�got a M�r�n�l, amelynek �r�sai a te szerkeszt�sedben a librarius.hu-n jelentek meg el�sz�r. M�r persze csak akkor lesz k�nyv bel�le, ha kiad�i szerkeszt�m, D�ka P�ter elfogadja.

Befejez�s�l k�rn�nk t�led egy N�gr�di verset vagy pr�zar�szletet, amit �gy olvashatunk itt, az interj� v�g�n, mint szem�lyes gondolatot, �zenetet t�led nek�nk.

Ajjaj! Most sz�vesen ideid�zn�k k�tsz�z flekket. Ne l�gy b�v�szinas, Gyula, mert nem tudod majd az elszabad�tott er�ket visszafogni! De megkegyelmezek bar�ts�gb�l. Csak egy 1973-as r�vid verset id�zek az Alagsori zsolt�rokb�l, amely a OSZK.MEK.HU-n tal�lhat� k�tetemben olvashat�.

�URAM, TE J� VAGY, VEDD A LELKEM!

Egy szelet pecseny�t meg�r!

Hajl�thatatlan, b�szke l�lek,

csak bennem lett kurvapec�r.

Neked lehet orsz�g gerince,

s a Te orsz�god �gig �r.

Eny�m a f�ldbe � oda h�s kell,

�s mit sem adnak l�lek�rt.�

ERZS�BETV�ROSI ALKOT�K

N�meth Erzs�bet interj�ja (2011)

Eredeti szakm�ja, az �p�t�g�p�sz-technikuss�g nem �ll valami k�zel az irodalomhoz. Az irodalom viszont ann�l k�zelebb �nh�z. Hogyan alakult ez �gy?

Sz�leim szerett�k volna, ha a k�lt�i �lmokat d�delget� fi�nak valami norm�lis szakm�ja lesz, amib�l ‒ �gymond ‒ meg tud �lni. Ez teljesen �rthet� sz�l�i agg�d�s, amit �n akkor (szomor�an) csak az�rt fogadtam el, mert a gimn�ziumba nem vettek fel. Nem az�rt nem vettek fel, mert rossz tanul� voltam. A nyolcadikos bizony�tv�nyom kit�n�. M�g csak a �szocialista elk�telezetts�gem hi�nya� sem indokolta, hogy eltiltsanak a gimn�ziumt�l, ha besz�lhet�nk ilyenr�l egy 13-14 �ves eset�ben. Az iskolai �tt�r�csapat titk�ra voltam, ami gyerekek k�z�tt a legnagyobb rang. Mint harminc �v m�lva szeretett oszt�lyf�n�kn�mt�l megtudtam, az�rt lettem fekete b�r�ny, mert ap�m maszek volt. Egy asztalosm�hely bev�tel�b�l �lt�nk b�relt h�zban hatan. A debreceni technikumban t�lt�tt n�gy �v meggy�t�rt, de t�l�ltem. S ma m�r nem is b�nom, hogy �gy alakult. A kudarc, nem t�r �ssze, ha van benned el�g �leter�. S�t, t�bbre tan�that, mint a siker. �s a gyakorlati �letre nevel� szakma, az �p�t�g�p�szet is sokat seg�tett a h�tk�znapokban. Technikumi �retts�givel persze nem tudtam teljes�teni az egyetemi b�lcs�szkar felv�teli k�vetelm�nyeit. Egyed�l tanultam p�ld�ul franci�ul, �s �gy jelentkeztem francia szakra� Nevets�ges volt. Tudatlans�gomon a verseimet ismer� egyetemi oktat�k (Juh�sz B�la, Kov�cs K�lm�n, Baranyi Imre) j�indulata sem seg�thetett.

Mes�ljen gyermekkor�r�l, iskol�s �veir�l!

Gyermekkoromnak, az �letkorb�l fakad�an volt egy napf�nyes oldala is term�szetesen. A j�t�k, az apr� �r�m�k birtokl�sa, a testv�rek, a kis sikerek, a szerelemcs�r�k�. Ha erre az id�szakra m�gsem eml�kszem j� sz�vvel, �s nem szeretn�m megism�telni egy csoda folyt�n sem, az a sokkal nagyobb bor�s, viharos oldala miatt van. Any�m harmincegy �vesen, 1954. �prilis 4-�n d�lel�tt meghalt. H�t �ves voltam. K�t �r�ks�get hagyott r�m: a versek, az olvas�s szeretet�t �s a Holokauszt traum�j�t. (Csal�dj�t kiirtott�k, Auschwitzb�l t�rt haza.) Folytassam? Ut�ltam az iskol�t, a mindennapi f�lelmet, stresszt, de j� tanul�nak kellett lennem, mert trad�ci�b�l (�s kiemelked� k�pess�g� mostohatestv�reim miatt is) ez volt a norma. Gy�l�ltem a folyamatos hazudoz�st minden�tt, ami R�kosi �s K�d�r alatt sz�munkra akkor a t�l�l�s felt�tele volt. �s mindezt betet�zte, amit m�r mondtam: az irodalmilag �fel�lk�pzett�, �rogat� gyereket nem engedt�k gimn�ziumba. A vers�r�s, a versek, az olvas�s emelt ki ebb�l a szorong�st�megb�l. Ez volt sz�momra minden bajra a biztos gy�gyszer.

Mikor �s hol jelent meg az els� �r�sa? Milyen �rz�s volt nyomtat�sban l�tni?

A ny�regyh�zi Kelet-Magyarorsz�gban �s a debreceni Napl�ban szinte egyszerre jelent meg egy-egy versem 1966-ban. Vagy el�bb? Nem is tudom. �rz�sem term�szetesen kir�lyi volt, b�r ahogy a gyerekeknek mes�lni szoktam az �r�-olvas� tal�lkoz�kon, egy sajt�hiba miatt �majdhogynem infarktust kaptam�. D�lel�tt c�m� szonettem utols� sora �gy sz�lt, hogy: �Harang szav�n el�nk tipeg a d�l.� A vers ezzel a v�ltozattal jelent meg: �Harang szav�n el�nk tipeg a t�l.�

1970-t�l egy ideig n�pm�vel�k�nt dolgozott. Hol �s hogyan m�velte a n�pet?

A hetvenes �vek elej�n levelez� tagozaton n�pm�vel�-k�nyvt�ros oklevelet, diplom�t szereztem. A Danuvia M�vel�d�si K�zpontban dolgoztam el�sz�r: m�v�szeti-ismeretterjeszt� programokat szerveztem. Hetvenkett�ben a Kass�k Klub vezet�je lettem. Sz�mtalan programfajta bevezet�se mellett, bar�taimmal megalap�tottuk a Seb�-klubot. �lland� h�vatlan vend�g�nk volt a bel�gy� K�zben k�t fiam sz�letett, Gergely �s Bence, akiket feles�gemmel alagsori-, majd pincelak�sban nevelgett�nk. Err�l a korszakr�l sz�l az Alagsori zsolt�rok verssorozat �s a Hecseki �s a kedves bet�r�k c�m� ifj�s�gi reg�ny.

K�lt�nek, �r�nak vagy �js�g�r�nak tartja mag�t els�sorban?

Tan�t�nak tartom magam els�sorban. (Vagy ha �gy tetszik, n�pm�vel�nek.) A verseim egy r�sz�nek kiv�tel�vel, minden, amit �rtam, a tan�t�s�gom mell�kterm�ke: reg�nyek, filmek, cikkek, interj�k, riportok, szakk�nyvek. Persze, amikor meg kell nevezni valahol magam, mint interj�alanyt, akkor ��r� vagyok; ezt �rom be. A tan�t� kifejez�st az emberek �gy �rtelmezn�k, hogy egy iskol�ban nevelem a gyerekeket.

Sz�l�v�ros�val, Ny�regyh�z�val tartja-e a kapcsolatot?

Csal�dom elk�lt�z�tt a sz�l�v�rosomb�l a hetvenes �vekben, de �n gyakran visszaj�rok. F�leg �r�-olvas� tal�lkoz�kra, �s a temet�be nagyany�m s�rj�hoz. 2011. janu�rj�ban az a megtiszteltet�s �rt, hogy a Bencs L�szl� Eml�k�rmet a v�ros nekem �t�lte.

Mi�rt fontos �rni?

Azt nem tudom, hogy mikor, kinek, mi�rt fontos, de van, amikor kell. Azaz az ember nem tud nem �rni. Kiszakad bel�le egy vers. Ilyen esetben az �r�s �ngy�gy�t�s is. A �ki�rom magamb�l� kifejez�s is erre utal. M�s esetekben tudatosabb sz�nd�kr�l van sz�: egy ifj�s�gi reg�ny, film, vagy sz�ndarab �r�s�r�l. Term�szetesen m�s oldalr�l az�rt fontos �rni, mert az emberek t�rt�netekre, katarzisra ‒ megtisztul�sra ‒ v�gynak �vezredek �ta. Ha �n nem �rom meg, meg�rja m�s.

Hogyan sz�letik meg �nn�l egy vers?

Kev�s verset �rtam. Gy�jtem�nyes k�tetem, amely a Magyar Elektronikus K�nyvt�rban is olvashat�, tal�n k�tsz�zh�sz verset tartalmaz. Ennyit �rtam negyven�t �v alatt. El�fordult, hogy t�z-tizen�t �vig egy vers sem sz�letett. Csak akkor �rok verset, ha valami rettenetes f�j, d�h�t, vagy k�noz, �s nem tudom m�sk�ppen oldani a fesz�lts�get. A vers �ngy�gy�t�s az �n sz�momra, �s tal�n annak is, aki olvassa, �s �ppen az adott versre van sz�ks�ge.

Hogyan jut esz�be egy reg�ny alapgondolata? �n keresi a t�m�t, vagy a t�ma keresi meg �nt?

Miut�n ifj�s�gi reg�nyeket �rok, �s tan�t�i az attit�d�m, �n keresem a t�m�t. Valamit, amit fontosnak tartok, el akarok mondani a gyerekeknek, �s keresek egy t�rt�netet, ami alkalmas a gondolataim k�zl�s�re. Az �n reg�nyeim p�ldabesz�dek. Az hogy sz�rakoztat�ak, humorosak, vagy �ppen krimibe csomagolva izgalmasak, sz�momra mell�kes. A t�panyagokat, vitaminokat, az �lethez sz�ks�ges alapelemeket is jobban szeretj�k egy finom �telben elfogyasztani, mint tablett�kban, igaz? Ha fontosnak tartom a gyerek-anya kapcsolat erej�nek megmutat�s�t: meg�rom az �des Munyimunyi! c�m� reg�nyt. L�nyegesnek tartom a nagysz�l�-unoka viszony �p�t�s�t: meg�rom a N�zz, r�m Mama! vagy a Papa, ne m�r! c�m� k�nyveket. Mint mondtam, �n tan�t� vagyok.

Az Itt �lt�nk k�ztetek c�m� versesk�tet�t Anna Moll n�ven publik�lta 1990-ben. Mi�rt �ppen ezt az �lnevet v�lasztotta? Kicsoda volt tulajdonk�ppen Anna Moll

Mint eml�tettem, verset akkor �rtam �ltal�ban, ha a versnek �meg kellett �r�dnia�. Egyetlen k�tetnyi verset �rtam tudatos tan�t�i sz�nd�kkal. Ez volt az Itt �lt�nk k�ztetek. �llats�rverseket �rtam Anna Moll �ln�ven, hogy a nyolcvanas �vek v�g�n m�r cs�kken� versolvas�si kedvet fel�lesszem. Anna Moll kital�lt szem�ly kital�lt �letrajzzal. Persze magyar sz�rmaz�s�, akinek �desapja �lesdr�l v�ndorolt ki az Egyes�lt �llamokba. Az �ln�v, az amerikai k�lt�n� m�tosza, �s a magyar sz�rmaz�s, mind-mind didaktikus c�lomat szolg�lt�k. Azt, hogy a verseket min�l t�bben olvass�k el. A versekben egy amerikai kisv�ros �llatai besz�lik el k�z�rthet� nyelven, hogyan �ltek, s hogyan haltak. Edgar Lee Masters kedvenc k�lt�m volt kamaszkorom �ta. Az � k�tete (A Spoon River-i holtak) inspir�lta az eny�met. Mellesleg valamennyire el�rtem a c�lomat, mert a k�tet t�bb kiad�sban jelent meg, K�l�n �rdekess�ge, hogy a magyar-angol k�tnyelv� v�ltozat Cak� Ferenc homokrajzaival 2001. janu�r 1.-�n 0 �r�t�l volt megrendelhet� a neten, azaz a 3. �vezred els� k�nyve volt. Ezek a versek is olvashat�ak a MEK-en tal�lhat� gy�jtem�nyes k�tetben.

Mikor �s hogyan ker�lt Erzs�betv�rosba? Milyennek tal�lta a ker�letet?

Amint Budapestre �rkeztem a sz�l�v�rosomb�l 1966-ban, az �letem azonnal �sszekapcsol�dott Erzs�betv�rossal. Itt volt ugyanis els� munkahelyem k�zpontja, az F�v�rosi �t- �s Vas�t�p�t� V�llalat. Alb�rletben annak idej�n a Wessel�nyi utca 21-ben laktam. Ezt k�vette tizen�t �ves �js�g�r�skod�som a New-York palot�ban sz�kel� �j T�k�r c�m� hetilapn�l. V�gezet�l pedig 1997-ben lak�st v�s�roltam a Kert�sz utc�ban, s h�t �vig �ltem ott. Mindezen helysz�neken k�v�l persze sz�mtalan �lm�ny, �s bar�t k�t a ker�lethez, amely �gy m�sodik �sz�l�v�rosom� lett. A Kert�sz utcai lak�sban �rtam legt�bb k�nyvemet, ott k�sz�ltek a Csocs�, a Hyppolit, a Meseaut� forgat�k�nyvei, �s nem utols� sorban egy m�ly emberi kapcsolat is ott vir�gzott ki �s fonnyadt el, amint a Ki �rti ezt? c�m� k�tetem verseib�l kider�l.

Kik a kedvenc �r�i, k�lt�i?

Ma m�r sz�mtalan �kedvenc �r�m, k�lt�m� van. Aki ugyanis egy j� verset, egy j� k�nyvet �r, az m�r kedvencemnek sz�m�t. Ha azt k�rdezi, kinek a k�nyve van mindig el�rhet� k�zelben, a polcomon, akkor a nagy magyar k�lt�k mellett Maupassant novell�sk�tet�t kell megeml�tenem.

/ H�v�-e �n? Kiben vagy miben hisz?

Nem vagyok vall�sos, ha ezt k�rdezi. Magyar-zsid� csal�db�l sz�rmazom, ami neh�z, de gazdag �r�ks�g. Kiben, miben hiszek? �gy vagyok ezzel, mint a legt�bben: egyszerre hiszek �s nem hiszek. K�tely �s rem�ny egyszerre �l benn�nk. Ahogy �let �s hal�l is. Ez mozgatja az embert, a vil�got.

Mi az irodalom funkci�ja �s szerepe a mai vil�gban?

Ami ezer vagy �tezer �ve volt. Van, akinek f�jdalomcsillap�t�, van akinek val�di gy�gyszer, van, akinek �nismeret-, �ntudater�s�t�, vagy csak id�t�lt�s. Term�szetesen �n az irodalom szavunkon, nem csak az �gynevezett ��rt�kes� irodalmat �rtem, hanem minden irodalmi m�vet, amely egy embercsoportnak fontos valamilyen szempontb�l. Ez nem azt jelenti, hogy nem teszek k�l�nbs�get j� �s rossz irodalom k�z�tt. Csup�n azt jelenti, hogy a befogad�, az olvas� fel�l �t�lem meg az alkot�sokat el�sz�r, s csak ut�na �t�lkezik bennem az �rtelmis�gi, az �r�.

Merre tart ma az emberis�g �s az embers�g?

Nem tudom, de val�sz�n� ugyanarra, amerre t�zezer �ve. T�l akarja �lni a saj�t butas�g�t. Ez egyre nehezebb lesz. Persze azt mondj�k, hogy az emberi tud�s, egyre nagyobb, �s ez rem�nykelt�. Csakhogy �a tud�s nem hatalom, csak ha hatalomra jut� ‒ mondta Becher, egy n�met k�lt�. �n ezt �gy �rtelmezem, hogy a tud�s csak akkor sz�m�t, ha szerepet, funkci�t kap. Ha m�k�dhet. Ha nem m�k�dhet, akkor a butas�g van hatalmon. Az emberis�g sz�m�ra mindig ez volt �s ez lesz a legnagyobb probl�ma. �gy m�r tal�n �rthet�bb mi�rt hangs�lyozom folyton a tan�t�i szerepet. Az �n szerepem az, hogy k�nyvekkel, olvas�sra nevel�ssel seg�tsem a nemzet �s az emberis�g t�l�l�s�t. Ha az �llam ezt g�tolja, ha az emberek ezt nem �rtik, akkor is. Ez egy harc. Lehet, hogy hossz� t�von nem a butas�g gy�z majd.

K�nnyebb-e az ifj�s�g sz�m�ra reg�nyt �rni, mint a feln�tteknek?

Ez k�tf�le �r�sm�d, ha �gy �rtj�k a k�rd�s v�g�t, hogy auton�m m�vet �runk feln�tteknek, �s nem a sz�rakoztat� irodalom valamelyik m�faj�nak term�k�t (krimit, szerelmes reg�nyt, thrillert stb.) hozzuk l�tre sz�mukra. Az auton�m irodalmi m� egy bels� k�nyszer, sz�nd�k hat�s�ra sz�letik, �s nem veszi figyelembe az olvas�i elv�r�sokat, a befogad�i szinteket, hat�rokat stb. Az ifj�s�gnak �rott m� eset�ben az �r�nak mindezt figyelembe kell vennie. Ez nem azt jelenti, hogy egy auton�m m�alkot�s nem sz�lhat bizonyos gyerekcsoportoknak is! De ha kifejezetten nekik �runk, akkor tudni kell, hogy p�ld�ul melyik sz�t �rtik, melyiket nem? Milyen hossz�ak lehetnek a mondatok, hogy m�g k�vetni tudj�k? Meddig mehet�nk el a t�rt�netsz�v�sben, hogy ne legyen �rthetetlen, esetleg ijeszt�, vagy �ppen l�lekrombol�? Kert�sz Imre vagy Esterh�zy, ha reg�nyt �r, nem medit�lhat azon, hogy: kiknek �r. Nekem ismernem kell az olvas�imat valamennyire.

Min dolgozik mostan�ban, mik a tervei?

A M�ra K�nyvkiad�nak �rtam meg a Papa, nem m�r! folytat�s�t, mert azt mondj�k, nagy siker volt az els� r�sz. Filmet is �rn�k valamelyik reg�nyemb�l, ha m�g l�tezhetne magyar csal�di mozi- vagy t�v�film. Legink�bb persze azon dolgozom, hogy hogyan tudn�k kevesebbet dolgozni �s t�bbet pihenni. Utazni, s�t�lni, s megvacsor�zni valamelyik kedves erzs�betv�rosi vend�gl�mben�

Pusk�zott-e valaha valamit m�s �r�kt�l?

Nincs �j a nap alatt. Mindenki pusk�zik. A legt�bben tudatosan, s�t, sz�nd�kosan tiszteletb�l vagy j�t�kb�l, vagy a mondand� er�s�t�se v�gett. Sz�mos alkalommal ifj�s�gi k�nyvekbe loptam bele egy-egy feln�tteknek sz�l� utal�st m�sokt�l. H�tha �k is elolvass�k a reg�nyeimet� De f�leg szeml�letet, l�t�sm�dot pusk�zok. Azt mindenkit�l Kastnert�l Kafk�ig.

- Amikor belekezd egy t�rt�net �r�s�ba, fej�ben k�szen van el�re a kibontakoz�s �s a befejez�s?

Nagyj�b�l igen, hiszen ifj�s�gi k�nyvet �rok, �s nem indulhatok el a s�t�tben, amelynek esetleg a v�ge is s�t�t, mert a t�rt�net �gy k�v�nja. R�ad�sul k�nyveim egy r�sze krimi-jelleg�, ami f�lig matematika. Minden reg�nyhez h�napokig gy�jt�m az anyagot, �rom a v�zlatot, s �tgondolom a befejez�s lehet�s�geit. Azt�n meg�rom a k�nyvet. Vagy nem �rom meg. Vannak negyven �ve hever� v�zlataim is.

- Vannak a reg�nyeiben �n�letrajzi, esetleg csal�dja �let�b�l sz�rmaz� elemek?

Sz�mtalan apr� elem van. Ez kihagyhatatlan, hiszen ezek bels� izz�sa emeli fel olyan �rzelmi szintre az epiz�dot, a t�rt�netet, amivel eljutok az olvas� sz�v�ig is, nem csak az �rtelm�ig.

- �n szerint a k�lt�szet, az �r�s mesters�g vagy m�v�szet?

Mind a kett�. Mint a cukr�szat, a pedag�gusi munka, a politikusi mesters�g, a bor�szat, �s �gy folytathatn�m felsorolva ezer szakm�t. �tlagos tehets�g plusz nagy mesters�gbeli tud�s, ez minden min�s�gi munka titka. No, most tehets�ge minden embernek van. Az hogy lust�k tanulni, vagy rossz volt a tan�ruk, nem csak az � bajuk. Mindannyiunk nagy-nagy baja. Minden szeg�ny orsz�g ez�rt szeg�ny. Az oktat�s a legjobb befektet�s. Persze hossz� t�von. Igaz, ennek a t�telnek az elfogad�s�hoz nem n�gy�ves ciklusokban kell gondolni, hanem nemzetben. Szeretni kell az embereket, nem vezetni. Pl�ne nem az orrukn�l fogva.

- Fontos-e az �n sz�m�ra a bar�ts�g? Melyek azok az alapvet� dolgok, amelyeket egy embert�l elv�r, hogy a bar�tja lehessen?

Mindig nagyon kev�s igazi bar�tom volt, de ez az �n hib�m. El�rvult, mag�nyos gyerek voltam, mag�nyos feln�tt lettem. A k�nyveimen kereszt�l bar�tkozom. �gy sok sz�zezer bar�tom van. K�nyvtestv�rem, ahogy mondani szoktam. Persze vannak bar�taim. �k azok, akik m�g azel�tt aj�nlj�k fel a seg�ts�g�ket, miel�tt k�rn�m.

Madocsai Kinga interj�ja. 2012.

Apokrif Online: �js�gcikkek t�mkelege, a Hippolyt, a Meseaut�, a Sose halunk meg �s az Egy szoknya, egy nadr�g forgat�k�nyve, a PetePite, a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban �s sz�mtalan m�s ifj�s�gi reg�nye, felkavar� gy�jtem�nyes verses k�tete� Hov� tenn� alkot�i tev�kenys�ge s�lypontj�t?

N�gr�di G�bor: T�bbf�le s�lypontja van. Ahogy a test�nknek is att�l f�gg�en, hogy merre hajlunk. Amit �ppen csin�lok, ott a s�lypont. Amikor verset �rok, nem egy ifj�s�gi reg�nyen t�r�m a fejem. Amikor egy forgat�k�nyvet k�sz�tek id�re, nyilv�nval�an akkor az a legfontosabb, �s nem egy vers vagy egy ifj�s�gi reg�ny. �s amikor egy projekten dolgozom, p�ld�ul k�nyvkiad�son, akkor egy m�sodpercig sem �tletelek m�son. De nem akarom megker�lni a k�rd�st. A verset tartom a legfontosabbnak. M�sodik helyen az ifj�s�gi irodalmat, a reg�nyeimet. Ezut�n j�nnek a projektek �s akci�k a gyerekeknek: t�bbek k�z�tt a sz�rakoztat� tank�nyvek a p�nzr�l, a vesz�lyekr�l az �letben, az �llatgondoz�sr�l. Minden m�s ezek ut�n k�vetkezik. A film is. A gyerekek az �r�-olvas� tal�lkoz�kon mindig azt hiszik, hogy biztosan a film a legfontosabb, hiszen t�bb milli� n�z�t vonz � de nem. A film nekem szakmai kih�v�s �s p�nzkereset. Egy k�z�ss�gi munka, aminek a g�pezet�ben �n kis csavar vagyok. Ez nyilv�nval�an nem olyan, mint amikor �rom a reg�nyemet, �s �n magam vagyok az eg�sz g�pezet.

A.O.: �p�t�ipari technikumban kezdte tanulm�nyait, mondhatjuk, hogy messzir�l j�tt. Az �n�letrajz�ban azt olvastam, hogy iskol�s kor�ban egy ideig mindenkinek azt mondta, �js�g�r� lesz, mert azt, hogy k�lt� akar lenni, nehezebben fogadt�k volna el. Mennyire vezetett egyenesen az �n �tja az �r�i, k�lt�i p�lya fel�?

N.G.: Any�m, aki maga is verselt, �s aki a k�nyv, a vers szeretet�re tan�tott, meghalt, mikor h�t �ves voltam. Ap�m keresked�k�nt dolgozott, majd k�s�bb asztalosk�nt. K�r�s�re olyan szakm�t kellett v�lasztanom, amib�l �meg lehet �lni�. Azt, hogy k�lt� szeretn�k lenni, nyilv�n �ppen ez�rt nem vette j� n�ven. Szereztem egy �p�t�g�p�sz technikusi oklevelet. De m�r kicsi gyerekkorom �ta tudtam, hogy merre szeretn�k haladni. El�sz�r a n�pm�vel�i, majd az �js�g�r�i p�ly�t v�lasztottam, meg kellett �lni. Csal�dom volt. V�g�l azonban megval�s�thattam a gyerekkori �lmot� Huszon�t �v kellett hozz�. Egy �n�ll� m�helyben dolgoz� asztalos fiak�nt jelent�s h�tr�nnyal indultam. Hi�ba v�geztem el jelesen, kit�n�en a nyolc oszt�lyt, fels�bb utas�t�sra nem engedt�k gimn�ziumba a maszek fi�t. Teh�t 1961-ben el��llt az a helyzet, hogy b�r verseket �rtam, �s ezt mindenki tudta r�lam, s�t m�r 14 �vesen iskolai rendezv�nyeken olvastam fel a humoreszkjeimet, m�gsem tanulhattam gimn�ziumban. De ez�rt nem nagyon haragszom az �tt�r�vezet�re �s a m�vel�d�si oszt�lyvezet�re, akik technikumba k�nyszer�tettek. S�t, m�g h�l�s is lehetek nekik. G�tl�stalan demag�gi�juk m�g t�bb indulattal �s er�vel t�lt�tt fel. Er�t adott ahhoz, hogy megval�s�tsam, amit terveztem. Tal�n ha gimn�ziumba j�rtam volna, egy puh�bb, l�raibb, beilleszked�bb, alkalmazkod�bb �r� lehetn�k, mint most, amikor tulajdonk�ppen szinte minden projektemmel, k�nyvemmel �tk�z�m bizonyos csoportokkal, v�lem�nyekkel. Tal�n h�l�snak kell lennem, hogy nem ker�ltem az egyetemi �let puha, meleg akl�ba, ahol esetleg b�r�ny lehettem volna. Kikergettek a h�ba, a fagyba. Azt akart�k, hogy farkas legyek. ,,Bajnokk� vertek� � ahogy a N�pszabads�gban megjelent egyik cikkemben �rtam. �n nem ezt akartam. �n j� kisfi� voltam. �k akart�k. A t�rt�nelem poj�c�i 1945 el�tt �s ut�n. A k�z�piskola elv�gz�se ut�n r�vid ideig technikus voltam, k�zben megjelentek a verseim. Nagyobb r�sz�ket ekkor, huszon�vesen �rtam. K�s�bb voltam k�nyv�gyn�k, n�pm�vel�, �js�g�r� Egy pincelak�sban laktunk a feles�gemmel �s k�t asztm�s gyerekemmel. El kellett �ket tartani. De teljesen mindegy, hogy k�zben mi mindent csin�ltam, tizennyolc �ves koromt�l mindig ugyanaz a N�gr�di G�bor voltam. Feln�ttk�nt m�r mindig mindenben �nmagunkat val�s�tjuk meg.

A.O.: Mi a k�l�nbs�g �js�g�r�s �s sz�p�r�s k�z�tt, hol a v�laszt�vonal? Mennyiben seg�tette �nt az �js�g�r�i p�lya az �r�i mesters�gben? Hol v�gz�dik az �js�g�r�s, hol kezd�dik az irodalom?

N.G.: N�ha nagyon k�zel �ll egym�shoz az �js�g�r�s �s a sz�pirodalom. A k�l�nbs�g tal�n abban rejlik, hogy az irodalom m�s fajta hat�st tesz, mint egy riport. Hogy pontosan mi a k�l�nbs�g a hat�sukban, nem tudom. De h�t val�j�ban azt sem tudjuk, mi egy novella val�di hat�sa az emberi l�lekre. Az is rejt�ly. Az �js�g�r�s k�zelebb hoz a val�s�ghoz, a realit�shoz. Sok embert ismertem meg riporterked�s k�zben, �s a pr�z�hoz ez hasznos �letanyag volt. Megtanultam szerkeszteni, gondolkodni, t�rt�neteket megfogalmazni. Sok �r� h�rlap�r�k�nt kezdte: Miksz�th, Garc�a M�rquez, vagy �ppen �rk�ny Istv�n, aki remek riportokat �rt. �js�g�r�s �s sz�pirodalom nagyon k�zel �llhatnak egym�shoz. Abban is biztos vagyok, hogy egy j� riport sokkal nagyobb katarzist v�lt ki, mint egy rossz novella. A baj az, hogy m�r nincsenek igazi riportok, valahogy elt�ntek a rendszerv�lt�s ut�n. Haldoklik az oknyomoz� �js�g�r�s. Az ingerk�sz�b�t olyan magasnak tartj�k a m�di�ban, hogy ha egy pedofil nem er�szakol �s �l meg egy gyereket, aznap nincs h�r. �s az �r�k is elt�ntek a lapokb�l, amelyeket egykor �k tettek naggy�.

A.O.: Hogyan l�tja a mai p�lyakezd� �r�k helyzet�t? Ha most kezden�, milyen f�rumhoz fordulna? Foly�irat? Blog? Facebook?

N.G.: Ha most lenn�k huszon�t �ves, �s tudn�m, hogy �rnom kell (nem pedig projektekkel foglalkoznom, mint n�pm�vel�s, �js�g�r�s, meg ki tudja m�g, mennyi butas�got csin�ltam�), biztos, hogy az internetre �rn�k. K�sz�ten�k egy blogot, ahol folytat�sokban jelentetn�m meg a reg�nyeimet, �s folyamatosan tartan�m a kapcsolatot az olvas�kkal egyed�l vagy csoportosan. A digit�lis vil�g �ri�si lehet�s�g az irodalom sz�m�ra. Mindenki hozz�juthat k�nnyen a napi betev� sz�pirodalm�hoz. Huszonh�rom �ves koromban csak k�l�n enged�llyel, mag�nkiad�sban jelenhetett meg a versesk�tetem, mert az �llami kiad� nem v�llalta. Ma m�r ha egy j� vagy provokat�v vers felker�l a netre, ak�r sz�zezren is olvashatj�k r�vid id� alatt. K�l�n�sen, ha a k�lt� egy sz�raz f�gefalev�lben szavalja el a YouTube-on.

A.O.: Mi�rt gyermekreg�nyeket �r els�sorban? Mit gondol az irodalom �s a gyerekirodalom viszony�r�l?

N.G.: Amir�l, s ahogyan �n �rn�k, azt m�s �r�k meg�rt�k, meg�rj�k, �s teszik ezt jobban, mint �n tenn�m. Tudom, hogy ezt nem szok�s bevallani, de szeretem bevallani, amit nem szok�s. Kert�sz, Esterh�zy, N�das, Spir�, Z�vada, V�mos ut�n �n m�g mit �rjak? �s m�g ott van Parti Nagy, meg a t�bbiek! J�v�re lesz harminc �ve, hogy elkezdtem ifj�s�gi irodalommal foglalkozni. A M�ra Kiad�ban azt mondt�k, �rjak egy reg�nyt. Megsz�letett a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban, �s sikert aratott. R�videsen film k�sz�lt bel�le. A gyerekirodalom az�rt fontos, mert el�k�sz�t a feln�tt irodalomra. A j� gyerekirodalom meg�gyaz a j� feln�tt irodalomnak. Azokra a levelekre vagyok a legb�szk�bb, amelyeket pedag�gusok �s sz�l�k �rnak arr�l, hogy egy gyerek az �n k�nyvemet olvasta v�gig el�sz�r. Az �n k�nyvemmel indultak el az olvas�s fel� vezet� �ton. Ez seg�t t�l�lni a neh�z pillanatokat.

A.O.: Egy interj�ban azt mondta, hogy sem k�lt�nek, �r�nak, sem �js�g�r�nak nem tartja mag�t els�sorban, hanem ink�bb ,,tan�t�nak�, �s minden m�s munk�ja ebb�l k�vetkezik. Nem lehet, hogy e miatt az attit�d miatt �r t�bbs�g�ben ink�bb gyerekeknek �s nem feln�tteknek?

N.G.: Nemigen. A tan�t�i attit�d ink�bb azt jelenti, hogy szeretem el�seg�teni az emberek probl�m�inak megold�s�t. Kataliz�tornak tartom magamat. Az emberek magukban pontosan tudj�k, mit kellene csin�lniuk, hol hib�znak, mi a v�tk�k, s�t m�g azt is, mi a megold�s. Nekem csak annyi a dolgom, hogy felh�vjam a figyelmet arra, amit nem akarnak tudni. Ezen k�v�l meggy�z�d�sem, hogy a tanul�s, a k�pess�gfejleszt�s a legjobb befektet�s. Elviselhetetlen l�tni, hogy egy tehets�ges gyerek nem tud kibontakozni, mert nem kap hozz� seg�ts�get. A tehets�g olyan, mint a p�nz: most m�g van, de ha nem fektetj�k be, ha az adotts�got veszni hagyjuk, holnapra el�rt�ktelenedik. A gyerekk�nyveket ez�rt �rom tan�t�i c�lzattal. B�r nem k�nny� ismereteket, tud�st egy j�t�kos mesevil�gban, humoros sztoriban �tadni. Az igazs�got gyerekk�nyvben kimondani m�g nehezebb. Nem mondhatom el p�ld�ul ny�ltan, hogy a gyerekek annyit vagy m�g t�bbet dolgoznak, mint a sz�l�k. S�t! Ugyan�gy reggel h�tkor kelnek, azt�n �a munkahely�kre� mennek, mint a feln�ttek, de �ket naponta �li a stressz a felel�s, a dolgozat, a megf�leml�t�s miatt, ami a feln�tteket ritk�n �rinti ilyen ny�ltan. Azt�n a gyerekek hazamennek, �s dolgoznak tov�bb, illetve sok csal�dban sajnos �jabb stressz-l�keteket kapnak, ami a gyereket jobban roncsolja, mint a feln�ttet. Hogyan lehet ezt egy olvasm�nyos reg�nyben le�rni? S ha le is �rn�m, melyik sz�l� venn� meg? A legt�bb ifj�s�gi reg�ny tele van hazugs�ggal. K�sz�n�viszonyban sincsenek a val�s�ggal. Erich K�stner az�rt volt nagy �r�, mert A k�t Lottiban, vagy az Emil �s a detekt�vekben, A rep�l� oszt�lyban val�di gyerekek val�di s�lyos probl�m�it olvastuk. �s Dickenst m�g nem is eml�tettem!

A.O.: Gyermekei v�lasztott hivat�sa sem esik messze az �n irodalmi p�ly�j�t�l. Mennyiben inspir�lta �ket ebben? Hogyhogy a fia is �r� lett? Sok mes�t olvasott nekik? �s ford�tva � mennyire inspir�lt�k a gyermekei �nt a gyerekreg�nyek �r�s�ban?

N.G.: Kezdetben nem akartam, hogy �r�k legyenek, csak azt, hogy j�l tudjanak fogalmazni. Sz�nes legyen az �r�sbeli kifejez�s�k, irodalmi sz�nvonal�. Ez�rt �rtak napl�t, illetve interj�kat, riportokat. Minden szakm�ban hasznos ez a k�pess�g. Az, hogy k�s�bb N�gr�di Gergely az opera�nekesi p�lya mellett �r� lett, a gyerekkori k�pz�s�nek, tanul�s�nak k�sz�nhet�. Benc�n�l ugyanez a helyzet. Rengeteget olvasott, t�z �vig foglalkozott az �llatok viselked�s�vel, sz�mos riportot �rt m�r 14 �vesen, majd �js�g�r� lett� Nem v�letlen, hogy sz�zezer p�ld�nyban vett�k meg az �zleti technik�kkal foglalkoz� k�nyveit, �s t�bb napos szemin�riumokat tart vezet�knek. A fiaim is inspir�ltak engem, hiszen els� k�nyvemet nekik �rtam. Benc�r�l mint�ztam p�ld�ul a Gyermekrabl�s a Pal�nk utc�ban egyik szerepl�j�t, D�vid Antit, akit egy�bk�nt a filmben � j�tszott el.

A.O.: �n nyitotta meg �vekkel ezel�tt a Dedik�lt K�nyvek Boltj�t, ami egy rendk�v�li �s egyedi kezdem�nyez�s az irodalmi �letben: vignett�kat adtak a k�nyvekbe kort�rs magyar �r�k al��r�s�val. Mi lett a v�llalkoz�s�val? Most hogy �ll az olvas�k �s kort�rs �r�k k�z�tti h�dver�ssel?

N.G.: Ez az egyik olyan projekt, amivel megbuktam. Meg�lmodtam, hogy aj�nd�kba vett k�nyvek�rt el fognak j�nni az emberek oda, ahol ingyen adunk hozz� egy Juh�sz Ferenc-, Szab� Magda-, Spir�-, Esterh�zy- vagy E�rsi Istv�n-al��r�st. Nem j�ttek a dedik�lt k�nyvek�rt. A baj az, hogy ez a projekt �veket vett el az �letemb�l. Ezen a m�don nem siker�lt k�zel hozni a kort�rs �r�kat az olvas�khoz. De ahogy E�tv�s boh�c is mondta annak idej�n, mikor elvett�k t�le a trombit�j�t, �s � el�h�zott egy �jat: ,,Van m�sik!�. Van m�sik �tletem. P�ld�ul elkezdt�nk Gergellyel �r�-olvas� tal�lkoz�kra j�rni. H�tsz�z tal�lkoz�t tartottunk h�t �v alatt.

A.O.: Hogyan lehet �n szerint k�zel hozni a kort�rs irodalmat a k�z�ns�ghez? Vajon ebben rejlik az irodalmi siker titka?

N.G.: K�zvetlen�l tartom a kapcsolatot olvas�immal, a gyerekekkel. Elmegy�nk pici falvakba, ahov� sosem jutna el a k�nyvem egy�bk�nt. De besz�l�nk hatalmas tornatermekben is sok sz�z gyerekkel. Ezek a tal�lkoz�sok rendk�v�l j�l siker�lnek. Alig akarnak minket elengedni. Ilyenkor �ltal�ban nem a k�nyvekr�l besz�lek, hanem a tehets�gr�l, az olvas�sr�l, arr�l, mi�rt fejleszti jobban a k�pzeletet, a kreativit�st az olvas�s, mint a t�v�n�z�s. �s arr�l is, hogyan k�sz�l egy reg�ny, hogyan kell a figur�kat megalkotni, hogyan lesz egy reg�nyb�l film. K�zel kell a gyerekekhez hozni az irodalmat: ha hozz�jutnak �s beleszeretnek, olyan lesz nekik, mint az ev�s, mindennapi sz�ks�glet. Ennek megvannak a technik�i. Az olvas�s szempontj�b�l a nagy v�ltoz�st az e-book hozhatja. K�t pillanat alatt hozz�juthatunk a k�v�nt k�nyvh�z, nem �gy, mint ma, amikor t�voli boltokban kell kutatnunk egy k�tet ut�n, vagy h�napokig v�rni, m�g a k�nyvt�rba ker�l.

A.O.: Egy m�sik interj�ban azt mondta, mag�nyos gyermek volt �s viszonylag mag�nyos feln�tt lett. F�leg k�nyvekkel bar�tkozik, b�r vannak bar�tai. A mag�ny vajon sz�ks�gszer�en egy�tt j�r az �r�i l�ttel?

N.G.: Igen. Vannak persze olyan �r�k, akiknek sok j� ismer�s�k van. Nekem kev�s. Mindig fekete b�r�ny voltam, ami nem baj. Az �r�shoz, a gondolkod�shoz mag�ny kell. Ha egy ember okvetetlenkedik k�zben mellettem, nem lehet �rni. Napokat, heteket, h�napokat, s�t �veket t�ltenek az �r�k mag�nyban. B�rmit komolyan csin�lni csak �gy lehet, ha nem csacsognak az ember k�r�l. Ezt �ltal�ban nem �rti meg egy civil. Az ismer�s�k olykor haragosak, mi�rt nem �rok e-mailt, mi�rt nem h�vom fel �ket, mi�rt nem megy�nk el nyaralni egy�tt? Ilyenkor meg szoktam k�rdezni: most mi a fontosabb? Hogy �rok sz�zezer gyereknek egy k�nyvet (a reg�nyeimet nagyj�b�l ennyien olvass�k), vagy hogy k�t h�tig veled legyek Olaszorsz�gban? Neked ez ut�bbi a fontosabb. Mondd, szereted Beethoven �t�dik szimf�ni�j�t? Mi lett volna, ha nem �rja meg, �s helyette �helyeskedik� a rokonaival? Ez nem �nz�s. Az �r�k a m�vet szolg�lj�k. Ritk�n van igaz�n szabadideje egy alkot�nak, egy kutat�nak, egy sz�n�sznek. Huszonn�gy �r�s az �g�si folyamat, nem lehet kikapcsolni. Nem lehet f�l k�zzel alkotni, nem lehet f�l k�zzel �rni. Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy �rni nem egy le�ny�lom. �n p�ld�ul nem szeretek �rni. Folytonos fesz�lts�ggel, stresszel j�r: vajon j� ez a mondat, j� ez a sz�? Pontos? Be tudom fejezni a k�nyvet? Higgye el, jobb lenne imm�r nyugd�jask�nt a napon hever�szni, az unok�immal j�tszani, finom bort nyakalni. De nem megy. Valami hajt. Az alkot� emberek k�zvet�t�k, m�diumok, eszk�z�k a m�lt, a holtak kez�ben, hogy megsz�lessen a m�. Ez�rt csak azokkal tudnak egy�tt �lni, akik ugyan�gy szolg�lj�k a m�vet, ahogy �k. En�lk�l nem sz�letik Sorstalans�g, nem lesz szobor, festm�ny, szimf�nia.

A.O.: Mit gondol a klasszikusok r�vid�tett v�ltozatban val� �jra�r�s�r�l? Milyen volt fia k�nyveinek fogadtat�sa?

N.G.: A nyelv v�ltozik, elavul. Akit nem �rnak �t, az 100-150 �v ut�n k�dd� v�lhat. M�g Shakespeare �s a Biblia is elt�nt volna, ha nem dolgozz�k �t sz�mtalanszor. A zene is elavul. Mozartot is ��jra kell mes�lni�, nem tudn� befogadni a k�z�ns�g, ha �gy j�tszan�k, ahogy �let�ben. Sok ember J�kai sz�vegeinek a fel�t sem �rti. A gyerekeknek nem �lvezet sz�t�rral olvasni. A k�rd�s: megszeresse-e a gyerek az olvas�st az iskol�ban vagy megut�lja? Tess�k v�laszolni r�! A vil�gban elfogadott dolog, hogy �t�rnak alapm�veket. Spanyolorsz�gban a Don Quijote-t h�rom koroszt�lynak dolgozt�k �t. Mert �gy gondolt�k, hogy a nemzet alap�rt�ke rejlik ebben a reg�nyben, �s fontos, hogy az alapm�toszokat megismerje minden gyerek. El�sz�r tal�n csak a sztorit ismeri meg. Azt�n a figur�kat, a cselekedetek mot�vumait. �s tal�n k�s�bb elolvassa az eredeti reg�nyt. Ahogyan sok gyerek N�gr�di Gergely �jrames�lt Az arany embere, vagy a Szent P�ter eserny�je ut�n k�zbe vette az eredeti m�vet. Ez t�ny. N�metorsz�gban egy �r�n� �llami nagyd�jat kapott, mert a Faustot �t�rta gyerekmes�be. Itthon mi lenne, ha N�gr�di Gergely �t�rn� a B�nk b�nt h�t �veseknek? M�glya? J�kai kifejezetten �r�lt, amikor a kiad�ja felk�rte Br�dy S�ndort, hogy dolgozza �t gyerekek sz�m�ra Az arany embert �s az �s m�gis mozog a f�ldet, �s t�mogatta is �t a munk�j�ban. Ha nem nyerik meg a gyerekeket a klasszikus irodalomnak, akkor sose tudj�k meg, ki az a Baradlay Rich�rd, Bornemissza Gergely, T�m�r Mih�ly. �s ez k�r�lbel�l olyan lenne, mintha egy katolikus nem tudn�, ki volt J�zus. A j� �tdolgoz�sban k�l�nben sok minden megmarad az eredeti sz�vegb�l. P�ld�ul amikor N�gr�di Gergely �t�rta a Szent P�ter eserny�j�t, �tvitte a hangulatot, a st�lust, a szeml�letet, az �r�i magatart�st, a figur�kat. Csak kisebb epiz�dok maradtak ki a reg�nyb�l. Azok az irodalomt�rt�n�szek, akik ez ellen usz�tanak, nem �rtik meg, hogy ha nem dolgozzuk �t a m�veket, akkor klasszikus �r�inknak v�g�k van. Senki nem olvas ma m�r Kem�ny Zsigmondot, E�tv�st, akik a 19. sz�zadban nagyjainak sz�m�tottak. Azt k�rdezi, �r�ln�k-e, ha �t�rn�k a PetePit�t? Persze! Egy id�ben �n magam is �t�rtam volna kisebbeknek. A kiad�m nem akarta. Egy�bk�nt a magyar k�nyvek �t�r�s�t a t�lz� nemzeti �rz�s, mondjuk ki: a nacionalizmus miatt nem t�mogatj�k. Scottot, Dickenst, Hug�t, Fieldinget �t lehet �rni. De J�kait, M�riczot, Miksz�thot nem. Egy�bk�nt nem egyszer� munka az �jrames�l�s. Ausztri�ban k�l�n munkacsoportok dolgoznak a klasszikusok �tdolgoz�s�n. Nagy alkalmazkod�k�pess�g kell hozz�. P�ld�ul M�ricz nem tudta �t�rni j�l Tolnai Lajos �s Kem�ny Zsigmond reg�ny�t. Az �t�rt m�vek f�lig M�ricz, f�lig Kem�ny vagy Tolnai m�vei lettek. N�gr�di Gergely, aki mintegy h�sz k�nyvet �rt k�z�sen m�sokkal, amelyek t�bb mint egymilli� p�ld�nyban fogytak el, alkalmas erre a munk�ra. Aki nem hiszi, adja oda azoknak a gyerekeknek az �tdolgozott m�veket, akik az eredetit nem b�rt�k elolvasni.

A.O.: �s mit gondol a ,,klasszikusok k�preg�nyben� sorozatr�l?

N.G.: Minden j�, ha r�veszi a gyereket az olvas�sra. Jobb, ha k�preg�nyt olvas, mint ha semmit. Persze, ha m�r tud olvasni, ink�bb reg�nyeket kell aj�nlani neki. Franciaorsz�gban �ri�si kult�r�ja van a k�preg�nynek, ott �llnak a sz�les standokon. Az alapvet� k�rd�s, amit fel kell tenn�nk az, hogy mi a fontos: a m� vagy az ember? Ha a m�vet tartjuk fontosnak, akkor nem szabad �tdolgozni. Ha az ember a fontos, aki az eredetit nem tudja befogadni, s mi fontosnak tartjuk, hogy azt elolvassa, akkor a sz�m�ra megfelel� form�ban kell felk�n�lni a m�veket.

A.O.: Azt is mondta kor�bban, hogy minden irodalmi m�vet �rt�kesnek tart, amely egy embercsoportnak fontos valamilyen szempontb�l. Ezek szerint egyform�n fontos az Alkonyat �s a H�bor� �s b�ke?

N.G.: Van �gynevezett auton�m, �rt�kesebb irodalom. Ezek a m�vek �jat, meg�jul�st hoznak az emberis�g sz�m�ra. De ha valaki att�l boldog, hogy az Alkonyatot olvassa, ha az fontos neki, azt �rti meg, azon a szinten van, akkor nincs mit tenni. Nem szerezhet neki ugyan�gy �r�met Kafka, Kert�sz, Krasznahorkai. Nyilv�n, aki a J�lia reg�ny�js�got olvassa, �s ez nyugtatja meg a lelk�t, att�l azt nem akarom elvenni. Nem � tehet r�la eg�szen, hogy a csal�dja, az iskol�ja, a t�rsadalma, a t�rt�nelme, vagy �ppen a genetikai �llom�nya, a pszichikuma olyan volt, amilyen volt, s mindez nem a �magas irodalom� fogyaszt�s�ra �szt�n�zte. Tal�n �ppen �n vagyok a huny�. �rtelmis�gi vagyok, nem? Rajtam is m�lik, milyen az iskola, a m�dia stb. � esetleg eg�sz nap az alm�t v�logatja egy t�rol�ban. Sz�m�ra a J�lia reg�ny�js�g sokat jelent. Megnyugv�st, lelke gy�gyul�s�t. Ki mondhatja azt, hogy t�zre az eff�le az irodalommal? Aki ezt mondja, az mag�t az embert dobn� a t�zbe. �n hal�lomig harcolni fogok az�rt, hogy a J�lia reg�ny�js�got ugyan�gy kiadj�k, ahogy Juh�sz Ferenc verseit. (S persze Juh�sz verseit ugyan�gy, mint a reg�ny�js�got!) Mert az irodalmat a befogad� szempontj�b�l kell n�zni. Akinek az kell, annak meg kell kapnia a lakodalmas rockj�t, meg a giccses falv�d�j�t is. Sz�ks�ge van r�. A t�l�l�shez. Nem fogja Csontv�ry c�drus�t feltenni helyette a konyh�ban. �s ism�tlem: v�g�l is r�szben mi hoztuk olyan helyzetbe, hogy ezeket a kultur�lis term�keket szeresse. Mi, az �rtelmis�giek, meg a politikai vezet�k, akiket hagytunk uralkodni. �s akkor m�g a mi sz�nk j�r, hogy vacak, amit � olvas? Persze! Az ezred�vek szempontj�b�l vacak. De ki a huny�?

A.O.: Olyan f��ll�s� �r� lett, ahogy azt gyerekkori napl�jegyzetei idej�n elk�pzelte? Ha ma �jra elkezden�, ugyan�gy csin�ln�?

N.G.: Nem ugyan�gy csin�ln�m. Az eg�sz �letemet az �r�snak szenteln�m. A n�pm�vel�i, a tan�t�i meg a t�bbi feladatot �tadn�m azoknak, akik ezeket jobban tudj�k csin�lni. �s akkor val�sz�n�leg t�zszer ennyi k�nyvet �rtam volna. Tal�n jobbakat is. Most is dolgozom egy k�nyv�n, k�t h�napja �t�rom minden szav�t. Egy m� szinte soha nincs k�sz. Soha nem lehet eleget dolgozni rajta.

L�rincz Attila besz�lget�se N�gr�di G�borral a Somogy TV Mi�rt? c�m� m�sor�ban hangzott el. Az interj�, a besz�lget�s r�vid�tett, szerkesztett, kieg�sz�tett v�ltozata.

2011. 03

Mindent kimondani

N�gr�di G�bor az elm�lt 25 �vben ‒ a versesk�teteken, �s a filmforgat�k�nyveken k�v�l ‒ mintegy h�sz ifj�s�gi reg�nyt, illetve ismeretterjeszt� k�nyvet �rt. M�vei, amelyeket ma ism�t a M�ra K�nyvkiad� ad ki, mintegy n�gysz�zezer p�ld�nyban jelentek meg eddig. N�h�ny reg�nye, mes�je aj�nlott irodalom az �ltal�nos iskol�kban. Az elm�lt 10 �v legjobb 50 gyerekk�nyve k�z�tt hat k�tete tal�lhat�, azaz az �l� �r�k k�z�l a legt�bb m�, amelyeket a k�z�ns�g kiv�lasztott.

Tudom, hogy j�rja az orsz�got, t�bb mint 600 tal�lkoz�t tartott az elm�lt �vekben egyed�l vagy a fi�val, N�gr�di Gergellyel, aki szint�n sikeres ifj�s�gi reg�nyeket �r. Az interj� aprop�ja az, hogy tal�lkoz�kon vett r�szt Somogyban is: Kaposv�ron, Kaposm�r�n, Marcaliban, Fony�don. Milyen kor� gyerekekkel besz�lget sz�vesebben?

A kilenc-t�z �ven fel�liekkel, ha lehet. Nem vagyok �v� b�csi. Persze gyakran �lnek kisebbek �s nagyobbak egy�tt. Akkor nehezebb a feladat. Egyszerre lek�tni m�sodikos �s hetedikes di�kokat, �letr�l, irodalomr�l besz�lni nekik, besz�lgetni vel�k, fontos probl�m�kat felvetni� Nem tudom, erre ki k�pes. M�s a helyzet term�szetesen, ha ‒ �gy, mint itt Kaposv�ron ‒ egy vet�lked� sor�n felk�sz�lt, olvasott gyerekekkel tal�lkozom. Akkor az ifjabbak is majdnem ugyan�gy partnerek lehetnek, mint a nagyobbak, mert a k�nyveket, a k�nyvek gondolatvil�g�t ismerik: egy nyelven besz�l�nk. Az is sz�m�t persze, mennyien vannak. N�ha az eg�sz iskola megjelenik, t�bb sz�z gyerek, els�st�l a nyolcadikosig, hogy �egy �l� �r�val� tal�lkozzanak. Az m�r nem besz�lget�s. Az m�r show. Igaz, annak is lehet �rtelme. P�ld�ul az olvas�s, az irodalom n�pszer�s�t�se. De mi Gergellyel belehalunk, olyan neh�z fenntartani egy �r�n �t az �rdekl�d�st, a figyelmet ilyen nagy �s vegyes t�rsas�gban.

Gondolom, ez t�bbnyire siker�l�

A gyerekekt�l kell megk�rdezni. Rem�lem, hogy igen. B�r Gergely szerint n�ha t�l komoly k�rd�sekkel foglalkozunk.

Milyen k�rd�sekkel?

Olyanokkal, amelyek a kamasz koroszt�lyt m�r izgatj�k, legfeljebb nem fogalmaz�dik meg benn�k pontosan, vagy nem mondj�k ki. Olyan k�rd�sekr�l, amelyekr�l a reg�nyeink, k�nyveink sz�lnak. �Mi lesz, ha feln�tt leszek? Mi lesz anyuval? Mi lesz apuval? M�rt ut�l a testv�rem? Mi�rt nem szeretnek az iskol�ban? Siker�l-e kijav�tani a rossz jegyeimet? Mi�rt nincs nekem az, ami m�snak van? Megkapom-e, amit nagyon szeretn�k? Hogyan viselem el a kudarcot a sportban vagy m�s versenyeken? Szeret-e majd az a l�ny vagy fi�, aki nekem tetszik? Mi�rt j� olvasni, zen�t hallgatni, ha b�natom van?�

Ilyeneket k�rdeznek a tal�lkoz�kon?!

Nem. Term�szetesen nem. �gynevezett �irodalom�ra-k�rd�seket� tesznek fel, ha k�rdeznek. �M�rt �rta az �r� ezt vagy azt? M�rt ez a c�me? Mir�l jutott eszembe a t�ma? Melyik a kedvenc k�nyve?� Stb. Nek�nk azonban ezekre a k�rd�sekre �gy kell felelni, ha tudunk, hogy a fel nem tett k�rd�sekre is v�laszt kapjanak. V�laszt kapjanak azokra a k�rd�sekre, amelyek benn�nket is izgattak tizen�ves korunkban, de nem mert�k megk�rdezni senkit�l. A gyerek hat-h�t �ves kor�ig szinte mindent megk�rdez. Azt�n a sz�l�i, tan�t�i elfogad� vagy elutas�t� magatart�st�l f�gg�en k�rdez, vagy nem k�rdez. Ak�r �n�mas�gig� lecs�kkenhet az a term�szetes nyitotts�g, ami az eg�szs�ges emberr�, szem�lyis�gg�, feln�tt�, �llampolg�rr� v�l�shoz sz�ks�ges. Magyarorsz�gon, tal�n az antidemokratikus hagyom�nyok, �s a ‒ t�bbnyire elavult ‒ nevel�si szok�sok miatt, a gyerekek t�bbs�ge tizenn�gy �ves kor�ra felhagy a k�rd�sekkel. Felhagy, mert leh�ly�zik, vagy mell�besz�lnek, elod�zz�k a v�laszt. Mi a k�vetkezm�ny? T�z tal�lkoz�b�l egy olyan van, ahol a nyolcadik oszt�lyosok is k�rdeznek.

Amint eml�tette, a reg�nyei, a reg�nyeik is ezekr�l a gyerekeket izgat� k�rd�sekr�l sz�lnak. Gondolom, ez lehet az oka a n�pszer�s�g�knek is. Hogyan lehet a gyerekek probl�m�it t�rt�nett� form�lni, �s meddig lehet elmenni a v�laszad�sban?

Els� reg�nyem, a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban a gyereket �rint� v�l�si traum�r�l sz�lt. Pontosabban arr�l, mit tehet a gyerek, ha a sz�lei elv�ltak, de � �gy �rzi, hogy m�g szeretik egym�st. A t�rt�net persze fant�ziaterm�k, a gyerek l�zad�sa, �nelrabl�sa nem re�lis, de a mese igyekszik humorosan, izgalmasan sz�lni err�l a mindennapi probl�m�r�l. Egy olyan gondr�l, amelyet a gyerekek t�bbs�ge tal�n nem besz�lhet meg senkivel. Ugyanakkor, ha elolvassa a reg�nyt, s belek�pzeli mag�t a f�szerepl� helyzet�be, katarzist �l �t: k�pzeletben �jra�rja a reg�nyt a saj�t �lete, tapasztalatai alapj�n, �s �megtisztulhat�, megk�nnyebb�lhet. Ami pedig a hat�rt illeti, ameddig az ifj�s�gi reg�nyeket �r� elmehet a rejtett k�rd�sekre adott v�laszban�? Nem ismerj�k a hat�rt. Egy pr�debb t�rsadalomban, amely a titkol�z�sra �p�l, k�zelebb vannak a falak. De az �r� k�s�rletezik. Utols� k�nyvemben, amely a Papa, ne m�r! c�mmel jelent meg a M�r�n�l, humorosan besz�lek p�ld�ul a meztelens�g�t m�r sz�gyell� kamaszr�l. A probl�ma eff�le feldolgoz�sa azonban m�g messze van a sv�d Kis f�tyik�nyv vagy Kis puncik�nyv ny�lts�g�t�l, amely k�tetek megjelen�s�t itthon n�mi felh�rd�l�s k�vette. Egy t�rsadalom be�ll�t�d�s�t nem lehet m�r�l holnapra megv�ltoztatni m�g akkor sem, ha tudjuk, hogy a pr�d�ria, a titkol�z�s k�zvetve megbeteg�thet, �lhet.

�s a reg�ny, az irodalom, az elmondottak szerint: gy�gy�that.

Vallom m�sokkal egy�tt, hogy a m�v�szetter�pi�ra az un. eg�szs�ges embernek is sz�ks�ge van. Ugyanis nincs lelkileg teljesen eg�szs�ges ember, csak az eg�szs�get, az egyens�lyt folyamatosan keres�. Zene, irodalom, t�nc, film ‒ minden alkalmas lehet arra, hogy meging� lelki vil�gunkat helyre billentse. Alig van olyan kultur�lis term�k, ide sz�m�tva a brazil szappanoper�kat �s a lakodalmas rockot, ami ne lenne alkalmas a gy�gy�t�sra. Persze t�bbnyire m�s embert gy�gy�t Beethoven, �s m�st a Bar�tok k�zt. De minden embernek joga van ahhoz a m�v�szeti term�khez, alkot�shoz, ami az � �gy�gyul�s�hoz� sz�ks�ges. Ennek a gondolatnak a jegy�ben �rtam k�preg�ny-sz�veget vagy sz�zezreknek sz�l� habk�nny� filmet, illetve ‒ val�sz�n� ‒ igen kev�s olvas�nak verseket is. S�t, n�ha egy-egy reg�nyen bel�l is t�bb r�teg van. A k�l�nb�z� olvas�k m�s �s m�s r�teget fejtenek fel. Ezzel magyar�zhat�, hogy p�ld�ul az �des munyimunyi! vagy a N�zz r�m, Mami! c�m� reg�nyeket ugyanannyi anyuka olvassa el, mint gyerek. S�t, gyakran felolvass�k egym�snak, amint azt a tal�lkoz�kon hallom. Ez fontos. �gy jobban megismerik egym�s reakci�it, �rz�seit, azaz egym�st.

Ez fontos lehet �nnek, mert t�bb k�nyve a gyermek-sz�l� helycser�r�l sz�l: Petepite, Az anyu �n vagyok�

Egym�s b�r�be b�jva, �lve term�szetesen jobban megismerj�k egym�st. N� a bele�rz� k�pess�g�nk. Cs�kken az �rtetlens�g, az el��t�letess�g. A feln�tt olyasmire eml�kezhet gyermekk�nt, amit m�r elfelejtett. A gyermek pedig megtudhat feln�tt-titkokat, illetve feln�tt �lc�ban megfogalmazhat olyasmit, amit tud, de eddig nem merte kimondani.

Ism�t a titkokr�l, a felvil�gos�t�sr�l, a tudatos�t�sr�l van sz�. Aminek vesz�lyei is lehetnek, hiszen, ha a gyerek ny�ltabban, szabadabban sz�l, mert a reg�nyeib�l ezt a magatart�st leste el, az konfliktusokat sz�lhet. �Mondd meg az igazat, bet�rik a fejed.�

Ennek a vesz�lye fenn�ll. De egy gyerek, akivel otthon �szint�n besz�lnek, megtan�tj�k k�rdezni �s v�laszolnak a k�rd�seire, az t�bbnyire tudja, hol mit hogyan lehet mondani. �n, a k�nyveimben nem m�rik�lhatok, nem �helyeskedhetek�, ahogy Bence fiam nevezte �t �vesen a feln�ttek t�rsalg�s�t. Nekem majdnem mindent ki kell mondani, meg kell fogalmazni, ami a kamasz-�nemnek probl�ma volt egykor. Szeretteink elveszt�s�t�l, hal�l ut�ni �l�tez�s�nkt�l�, a szenved�lyes �rzelmekig �s a puszt�t� gy�l�letig mindenr�l besz�lnie kell a t�rt�neteimnek. Dosztojevszkij szerint a gyerekek sokkal t�bbet tudnak, �s sokkal t�bbet �rtenek a vil�gb�l, mint gondoln�nk. Ez�rt mindent el lehet nekik mondani a megfelel� m�don.

Magyar K�nyvt�ros Egyes�let

36.V�ndorgy�l�s Miskolc /2004. j�lius 29-31/

K�nyvt�r � es�ly a j�v�h�z

�Tov�bb is van, mondjam m�g?�- k�nyvt�rosok olvasm�ny�lm�nyei

N�gr�di G�bor: Az anyu �n vagyok

Tudj�k �n�k, mi az a metamorf�zis? �tv�ltoz�s.

Mindezt megtudhatj�k N�gr�di G�bor: Az anyu �n vagyok c�m� k�nyv�t elolvasva.

�s m�g sok mindent, ha kez�kbe veszik ezt a j� k�nyvet. �gy most ismerkedj�nk meg az �r�val, k�nyveivel, majd ezzel az �rdekes k�nyvvel.

Ki is N�gr�di G�bor? Mi gyerekk�nyvt�rosok m�r r�g�ta ismerj�k a nev�t, hiszen az els� k�nyvei is nagy siker�ek voltak. Ezek a �Hecseki a gyerekrabl�k�, amelyb�l k�s�bb a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ba c�mmel film is k�sz�lt. N�h�ny �v kihagy�s�val jelent a meg �A Mi Kinizsink�, majd a �Seg�ts�g ember!�.

2000-ben a �Petepite� c�m� k�nyve elnyerte a z �v Gyermekk�nyve d�jat., amelyet �vente egy alkalommal, �ltal�ban a Budapesti K�nyfesztiv�lon adnak �t. Ebben a reg�nyben apa �s fi� test�t cser�lte ki egy ismeretlen var�zsl�. K�nos helyzet, egyik sem tudta pontosan, hogyan feleljen meg a m�sik �let�t meghat�roz� mindennapos kih�v�soknak. Eddigi hiedelmeik ellen�re alig ismert�k egym�st. Pedig csak ketten maradtak a csonka csal�dban, �gy el�gg� egym�sra voltak utalva.

A cser�vel tal�n a gyerekkorba visszak�nyszer�tett apa kapott valamivel k�nnyebb feladatot. � legal�bb eml�kezhetett valamire, s ha voltak olyan tant�rgyak, amelyekb�l minden �tmenet n�lk�l megd�bbent�en tudatlannak bizonyult, ezt b�ven ellens�lyozta m�s t�rgyakb�l mutatott b�mulatos j�rtass�g�val. Ami enn�l is fontosabb, feln�tt �ntudat�nak erej�vel le tudta gy�zni fi�nak eddigi k�nz�j�t, tekint�lyt szerezve a gyermekt�rsadalomban.

Sokkal nehezebb feladatot kap a fi� az apja helyett, kinek tud�s�t romlatlan becs�letess�ge p�tolja.

Olyan megalkuv�st k�vetelnek meg t�le, amelyet � is meg�rt. Apja nev�ben v�llalja mindannak kimond�s�t, amit apja �ppen az � �rdek�ben eddig elhallgatott. Ami pedig az �rzelmeket illeti, kider�l, hogy a feln�ttek a manipul�lhat�bbak, gyermekszemmel pontosabban l�that�ak az �szintes�gnek �s a hazugs�gnak az apr� jelei. �gy azt�n a fi� v�g�l nemcsak szakmai sikerhez is seg�ti apj�t, hanem megfelel� �lett�rshoz is, ezzel megteremti mag�nak is a r�g�ta �h�tott teljes csal�dot.

N�gr�di kit�n� alaphelyzetet tal�l. A gyerekek gyakran szeretn�k, b�rcsak mindentud� sz�leiknek kellene megoldaniuk az � probl�m�ikat �s arra is v�gynak, hogy bepillantsanak a sz�l�k el�l�k eltitkolt feln�tt vil�g�ba.

Hasonl� a helyzet abban a k�nyvben is, amit most szeretn�k bemutatni.

Mert ebben a k�nyvben tudjuk meg, mi az a metamorf�nia.

Milyen is ez a k�nyv?

Mi�rt is fontos, hogy j� ifj�s�gi irodalmat adjunk a gyerekeink kez�be Az�rt, mert gyerekeink nem olvasnak. Gy�keresen �talakultak kultur�lis szok�saink a rendszerv�ltoz�s �ta. A fiatalok ma sokkal kevesebb id�t t�ltenek olvas�ssal, �s ritk�bban j�rnak moziba, sz�nh�zba, m�zeumba, mint r�gebben. Az olvas�s t�rveszt�se egyar�nt jellemz� a v�rosokban �s a falvakban. A telev�zi�z�s nyert teret ink�bb. Az erre ford�tott id�n�l 53 sz�zal�kos n�veked�s figyelhet� meg. Jelenleg naponta �tlagosan 160 percet t�v�z�nk, vagyis a teljes szabadid� 58 sz�zal�k�t a k�perny� el�tt t�ltj�k. Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a t�v�z�s fokozatosan kiszor�tja az egy�b szabadid�s tev�kenys�get.

Ez�rt nagyon fontos az, hogy �r�ink felv�llalj�k azt a szerepet, hogy j� ifj�s�gi irodalmat �rjanak.

N�gr�di G�bor �letm�v�ben sokszor dolgozott fel olyan t�m�t,, ami foglalkoztatja a mai fiatalokat. Ilyen a h�zi�llatok ir�nti meg�rt�st el�seg�t�, �Seg�ts�g ember!� c�m� k�tet. A �B�nj a p�nzzel okosan� c�m� k�nyv�ben a k�zleked�s szab�lyait n�pszer�s�ti, a p�nzr�l, az �zleti �letr�l, a v�llalkoz�sr�l olvashatunk. A sz�l�i szerepet megismertet� k�nyve �Az Anyu �n vagyok�

N�gr�di G�bor k�nyvei k�ls� megjelen�s�kben is vid�mak. Vid�m sz�neivel, j� illusztr�ci�val h�vja fel mag�ra a figyelmet. Az a di�k, aki m�r olvasta a �Seg�ts�g ember!� �s a �Petepite� c�m� k�nyvet, gondolkoz�s n�lk�l veszi le a k�nyvt�r polc�r�l a k�vetkez� k�nyvet. Hiszen ezek a reg�nyek tele vannak humorral, komoly �rzelmekkel, �s j� a cselekm�ny�k.

A gyerekek gyakran szeretn�k, b�rcsak mindentud� sz�leiknek kellene megoldaniuk az � probl�m�ikat. Mert mi is t�rt�nik ebben a reg�nyben?

Hogyan is kezd�dik?

�Nem hiszem el! A Tat�nak siker�lt a k�s�rlete! H�t ez �ri�si! Kicser�lte a kuty�nkat a macsk�nkra, meg ford�tva. Vagyis �sszecser�lte �ket. M�rmint az agyukat. Vagyis nem az agyukat � de buta vagyok - csak ami az agyukban van. Amit �reznek, meg gondolnak. Kicser�lte a lelk�ket. Sz�val, amit�l a macska macska, a kutya meg kutya, azt �tvitte a m�sik �llat fej�be.. Vagyis az agy�ba. De nem �m oper�ci�val! A Tata nem orvos! � gy�gyszerrel meg �rammal, vagyis elektr�d�kkal meg sz�m�t�g�pes programmal csin�lta a csereber�t.

Meg inf�zi�val ami egy m�anyag cs�vecske. A tata megmagyar�zta, hogy azon kereszt�l megy a testbe a metamorfolaj, ami sz�ll�tja a sok kis adatot, meg inform�ci�t egyik �l�l�nyb�l a m�sikba.

Vil�gos, nem? �n ugyan egy sz�t sem �rtek bel�le, de mindegy. A Tata a nagyap�m, vagyis az anyu pap�ja �rti, �s ez is fontos. � egy nagyon nagy tud�s. Csak nem engedik kutatni. Mert azt mondj�k, hogy az �l�l�nyeket nem szabad �sszecser�lgetni. El is k�ldt�k nyugd�jba az int�zetb�l, ahol a t�bbi tud�s van. �s megtiltott�k neki, hogy kutassa a csereber�t. Persze csak �n nevezem csereber�nek, amit a tata csin�l, mert k�l�nben szem�lyis�g-metaiz�nak h�vj�k. Metamorfozi�nak vagy minek, na! Ki tudja ezt megjegyezni?

Egy�bk�nt a metamorfiz� �tv�ltoz�st jelent. Merthogy �tv�ltoztatja az egyik �l�l�nyt a m�sikk�, a m�sikat meg egyikk�. A Tata ezt egy �rtelmez� sz�t�rban mutatta meg, amiben minden sz�t megmagyar�znak

�n soha nem nevetem ki a Tat�t. Mert �n elhiszem, hogy ha neki siker�l a nagy k�s�rlet, akkor az emberis�gnek j�t tesz vele.. Mert az emberek �t tudnak majd b�jni egy kis id�re m�sok b�r�be, �s annyira meg tudj�k ismerni a M�SIK EMBERT, ahogy egy�bk�nt soha. Egy n� mondjuk, lehet f�rfi, egy f�rfi meg lehet n�-�s akkor azt�n mindenki meg fogja tudni, hogy milyen �rz�s a m�sik b�r�be lenni.. Az anyu sem mondhatja az apura, hogy sose �rtette meg �t az apu, az�rt v�lt el. Mert ha p�ld�ul az anyu az apuval egy kicsit �lhetett volna az anyu hely�be, �s az kellett volna csin�lnia, amit az anyu csin�l: tan�tani, bev�s�rolni, f�zni, t�lalni, mosogatni, mosni, takar�tani, megkeresni Ricsi elveszett f�l zoknij�t, felt�r�lni a h�ny�st, kiszedni a foltokat a bl�zomb�l, felvarrni a gombokat �s kiab�lni velem, hogy tanuljak meg sat�bbi, akkor apu r�gt�n meg�rtette volna az anyut .Mert akkor � lett volna az �gyv�d �r, akinek folyton cs�ng a telefonja, ezer �gye van, �s sose tudja, hol �ll a feje, mert mindenki mindent azonnal akar, �s azt hiszik, hogy az csak �gy megy.�

De a tata igazi c�lja nem az �llatok csereber�je. Elk�pzel�se szerint k�t ember csak �gy ismerheti, �rtheti meg egym�st igaz�n, ha szem�lyis�get - lelket cser�lnek legal�bb egy kis id�re. De ki lesz az a k�t ember, aki ezt v�llalja.

A reg�nyben az �desanya �s a kisl�ny cser�lnek. �s t�nyleg igaz�b�l akkor ismeri fel az ember a m�sik probl�m�j�t, ha a m�sik szerep�be b�jik �s meg is kell oldani a probl�m�t.

Ez a helyzet az�rt �rdekes, mert az egyik az anya. Az anya mindig nagy szerepet t�lt be s csal�d �let�ben, hiszen nagyon sok ter�leten kell meg�llnia a hely�t. El�sz�r is ott van a hivat�s, ahol teljes emberk�nt kell helyt�llni. Azut�n ott van a h�ztart�s, ami olyan mint egy h�tfej� s�rk�ny, �s ott van m�g a feles�g szerepe.

Nem sokkal k�nnyebb egy fiatal kamaszl�nynak sem, hiszen neki is megvan a maga harca, amivel meg kell k�zdeni.

A tata �gy gondolta, hogy ezt a k�t embert cser�li fel. Az anyu csak �gy egyezett bele, hogy az eg�sz csere mind�ssze f�l �r�ig tart. Meg is t�rt�nt a csere.

Milyen �rvei vannak a tat�nak:?

�Nem akarsz sz�p �s csinos lenni? De feln�tt sem akarsz lenni egy kicsit? K�pzeld el anyu lenne a kicsi l�ny �s te a nagy n�!�

Ezek olyan �rvek, ami el�l egy fiatal l�ny sem tud elmenek�lni. Term�szetesen anyut is siker�lt meggy�zni �s k�vetkezhetett a csere, ami el�zetes megbesz�l�s alapj�n f�l �r�ig fog tartani.

Sejthetj�k a galiba akkor fog kezd�dni, ha letelik a f�l �ra �s nem siker�l a cserebere.

Ahogy sor ker�lne a cser�re, megsz�lal a kapucseng� �s rend�r�k j�nnek .Ez volna a kisebbik baj, mert ezt m�g siker�l kibesz�lni. Amikor �jra felk�sz�lnek a cser�re, �jra megsz�lal a cseng� �s megj�n apu �s Ricsi, a kis�csike.

Ez az igaz probl�ma. Hiszen anyut kell elj�tszani a kisl�nynak, �s kisl�nynak anyut. Az anyu megy apuval eb�delni, aki elv�lt a f�rj�t�l .Ez m�r igazi humoros t�rt�net �s ez csak bonyol�dik tov�bb. Ki�mlik a metamorfolaj, ami seg�t a cser�hez. Sok id� kell ahhoz, hogy �jra �sszegy�lj�n az olaj. Addig pedig megmarad a csere, anyu kisl�nyt j�tszik, a kisl�ny anyut.

J� alkalom ez a csere arra is, hogy a kisl�ny megismerje anyu udvarl�j�t.

Mi�rt izgalmas ez a k�nyv?

Mert kamasz fejjel megismerkednek a feln�ttek vil�g�val, mert saj�t b�r�k�n kell tapasztalni a feln�ttek �rz�seit.

A kamasz l�nynak t�rt�nelem �r�t kell tartani az �desanyja helyett, el kell fogadnia, hogy ez a munka milyen felel�ss�ggel j�r.

A legizgalmasabb azonban a csal�di perpatvar. Az elv�lt anyu eb�delni megy a volt f�rj�vel.

Term�szetesen ebb�l is nagy galiba lesz, ,hiszen apunak is felt�nik a l�nya furcsa viselked�se.

De miel�tt igaz�b�l nagy baj lenne, Tata �jra visszacser�li a szerepl�ket.

A cselekm�ny j� bonyol�t�sa teszi igaz�n izgalmass� a reg�nyt.

Mire tan�tja a gyerekeket?

K�t dolog nagyon fontos az �letben, a csal�d �s a szeretet.

Ez egy csonka csal�d, ahol a sz�l�k elv�ltak, ebben a sz�tesett csal�dban pr�b�lja megkeresni a hely�t a kamasz l�ny. Mind a k�t sz�l� fontos, az anyuka �s az apuka is.

De a v�g�re minden hely�re ker�l.

�J� volt vacsor�zni. Anyu mellett �ltem �s nagyon j� volt, hogy megint � anyu.

Ricsinek adtam a fagylaltadagomat, pedig nem is k�rte. Nagyon csod�lkozott �s azt mondta: k�szi. M�g azt sem b�ntam, hogy Emil ott �lt, pedig m�skor ilyenkor mindig szem�tkedem vele, �s megpr�b�lom kiut�lni. �gy �reztem, fel�lem ak�r �ssze is h�zasodhatnak anyuval, ha nem akar majd engem �t�ltetni egy m�sik cser�pbe.�

Ha egy sz�tes� csal�dba a gyerek megtal�lja a hely�t, igazi szeretet kap a sz�leit�l, akkor � is igazi szeretett tud adni. �s ez a legfontosabb a vil�gon.

Ez az izgalmas, humoros, �rzelmes t�rt�net, amelyet N�gr�di G�bor a gyerek olvas�k k�r�s�re �rt, magyar �s nemzetk�zi d�jakat nyert, a �Petepite� c�m� reg�ny p�rja.

Sz�vesen aj�nljuk minden fiatal olvas�nak a kez�be.

Tom �s Geri: �cs�m zseni

N�gr�di G�bor: Az �cs�m zseni

Antal Nikolett

2009. 07. 06. 16:39

N�gr�di G�bor Tom �s Geri sorozat�nak m�sodik k�tete az idei K�nyvh�tre jelent meg, amelyb�l kider�l, hogy nemcsak a feltal�l� b�ty, Geri a zseni, hanem a kit�n� szervez�k�szs�ggel meg�ldott, higgadt, vezet�i szerepet v�llalni k�pes Tom is. A M�ra K�nyvkiad� gondoz�s�ban napvil�got l�tott m� alapszitu�ci�ja a gyerekek k�z�tti j�l ismert csat�roz�s, amely A P�l utcai fi�khoz hasonl�an k�t t�borra szak�tja a 7. b-t. Nem v�letlen az utal�s Moln�r Ferenc klasszikus�ra: 102 �vvel k�s�bb mai v�ltozata kel �letre Az �cs�m zseni lapjain.

N�gr�di G�bor k�nyv�nek c�lk�z�ns�ge az a k�r�lbel�l 11-15 �ves koroszt�ly, amely a technikai eszk�z�k haszn�l�ik�nt, az �jabb k�preg�nyek �s a Harry Potter olvas�ik�nt n�ttek fel, de �let�kben m�g jelen vannak a �r�gebbi korok� palacsint�t �s szilv�s lep�nyt k�sz�t� nagymam�i is. A m�ben a sz�l�k sohasem jelennek meg, kiz�r�lag a gyerekek elmond�s�b�l ismerhetj�k meg �ket, kett�t kiv�ve: Dig�, azaz Poricska P�ter anyj�t �s agressz�v, brut�lis nevel�apj�t. � az, aki sz�vetkezik a drogfut�r Ott�val, hogy heroint sz�ll�tsanak nevelt fia (Dig�) seg�ts�g�vel New Yorkba, �m a t�bbiek sem estek a fej�kre. Tom �s Gerg�, valamint bar�taik � az okoska Br�n�, a sz�ps�ges Lantos Eszter, az �r�kk� viccel�d� Kacor �s bar�tn�je Lili, a kit�n� tanul�, de a vil�g dolgaihoz m�gsem kony�t� Emu, valamint a leger�sebb bandatag, Zsolt � ism�t akci�ba lend�lnek, ahogyan tett�k ezt az els� k�tetben is. Ott a zseni�lis Geri tolm�csg�p�t akarta Ott� ellopni, �m h�la a gyerekeknek (�s azoknak a feln�tteknek, akik hittek benn�k), meghi�sult a terve.

Ak�r egy brazil szappanoper�ban, a sz�lak itt is el�gg� �sszekusz�l�dnak. A t�rt�nettel p�rhuzamosasan nem t�lzottan hangs�lyosan, de folyamatosan felr�mlenek egy ilyen sorozat k�pei. Az Izaur�ra r�j�tsz� Dezod�ra k�z�ppontj�ban az egym�ssal a c�mszerepl��rt veteked� Lopez �s Degenero �llnak, ez ut�bbinak persze nev�ben a v�gzete, s a h�naljszag� sorozat t�red�kei teszik olykor tr�f�san szentiment�liss� a Tom, Dig� �s Eszter alkotta h�romsz�get is.

Az omnipotens elbesz�l� mindenr�l �rtes�ti olvas�j�t, �gy nemcsak a gyerekek szem�n kereszt�l figyelhetj�k az esem�nyeket. Ez nagyban seg�t a fiatalabbaknak is abban, hogy k�nnyed�n k�vethess�k az olykor kiss� kusza (ez azonban nem hib�ja a reg�nynek) esem�nyeket. A m� els� harmad�ban olykor er�ltetettek a po�nok, a sz�j�t�kok, ink�bb a �j�fej� feln�tt pr�b�lkoz�sai, mintsem szerves reg�nyelemek. �m folyamatosan el�rehaladva ezek egyre g�rd�l�kenyebbek lesznek, s hogy mindezeket t�bbsz�r is Kacor sz�j�ba adja a szerz�, igaz�n kiv�l� megold�s. Szerepl�i egyre jobban k�r�lhat�rolhat�ak, nyelv�k seg�ts�g�vel v�lnak igazi egy�nis�gekk�, karakterekk�. E tekintetben kiemelkedik a huszonegy fejezetb�l �s egy epil�gb�l �ll� teljes m�b�l a tizennyolcadik fejezet, amelyben a puskamikrofonnal felszerelt t�vcs�vek seg�ts�g�vel siker�l kihallgatni az �jpest-DVSC meccsen tan�cskoz� Ott�t �s Poricsk�t. A sikeres felv�tel ut�n a meccsel mit sem t�r�dve a gyerekek azonnal fel�llnak �s hazaindulnak:

�Amikor mind a heten v�gigvonultak a szurkol�k el�tt, az egyik �reg�r d�h�sen r�juk sz�lt:

- Mi van, gyerekek? Hova, hova? Tal�n nem tetszik a meccs?

- De tetszik � mondta Kacor. � Csak menn�nk kell, mert mi vagyunk a csere.

A sor v�g�n j�rtak m�r, de a r�h�g�s m�g ott is hull�mzott m�g�tt�k.�

A reg�ny tal�n legszebb mot�vuma, hogy m�r a gyerekekben is l�ttatja azokat a feln�tteket, akikk� val�sz�n�leg v�lni fognak. Kacor az �letet harcnak fogja fel, hisz �Ha a m�sik pisztolyt r�nt, nem gondolkozhatsz, hogy el�veheted-e a ti�det.� F�l�tt�bb kiemelked� egy�nis�g Br�n�, aki gyakran Shakespeare-t szaval, kijav�tja a nyelvhelyess�gi, stilisztikai hib�kat, tan�cskoz�s helyett olykor magyar�r�t tart, s titokban a sz�lei elk�pzel�seivel ellent�tesen nem zongorist�nak, hanem sz�n�sznek vagy rendez�nek k�sz�l.

�m ne feledkezz�nk meg a m�sik, a �s�t�t oldalr�l� sem. A C�p�k vez�re maga Dig�, akit kezdetben a Geri �ltal tollba, rad�rba szerelt titkos lehallgat� k�sz�l�kkel siker�l leleplezni: az iskol�ban agressz�v �s nagyk�p�, test�n ott vannak az �lland� vereked�sek nyomai � �ll�tja �, �m a titkos (�s a t�rv�ny �ltal b�ntetett!) k�ty� a t�bbiek tudom�s�ra hozza, hogy Poricsk�t folyamatosan veri a nevel�apja, akit�l r�ad�sul lop is. Innen a rengeteg p�nz, amib�l k�ves MP4-lej�tsz�t vehet Eszternek, hogy v�gre elcs�b�tsa, s innen a sok-sok seb, �s k�k-z�ld folt a test�n. �m a m�sik csapat nem �l vissza ezzel, �pp ellenkez�leg, Dig� megment�s�re igyekszenek, nevel�apj�t siker�l b�rt�nbe z�ratni, s Ott�t ism�t Bol�vi�ba k�ldeni, aki sem azzal az �r�mmel nem tud ap�s�nak szolg�lni, hogy v�gre lecsukj�k olyan 20-30 �vre, sem azzal, hogy New Yorkba sz�ll�tja a r�b�zott heroint.

Mindez persze nem siker�lne D�niel tan�r �r (aki mellesleg Ott� testv�re) �s Veronika tan�rn� (azaz D�niel feles�ge) n�lk�l. D�niel (iskolai nev�n Kefe) sok�ig hisz Ott� �rtatlans�g�ban, feles�g�vel is szembesz�ll, �m v�g�l gy�z a j�zan �sz. S azt sem �rdemes elfelejteni, hogy Ott� �vekkel ezel�tt Veronik�nak udvarolt, �m a t�le k�lcs�nk�rt p�nzzel k�lf�ldre menek�lt. S ahogy mondani szok�s, rossz p�nz nem v�sz el, �Veronika megbocs�t, de nem felejt�, olvashatjuk az egyik fejezet h�romsoros �sszefoglal�j�ban.

Mit kell tennie a tan�r(ok)nak, ha megtudj�k, hogy az egyik di�kot veri a sz�l�? Van-e joguk beleavatkozni, meddig mehet el az iskola? Haszn�lhatnak-e a gyerekek t�rv�nytelen eszk�z�ket annak �rdek�ben, hogy megmentsenek m�sokat? Megb�zhat-e egy tan�r a gyerekekben akkor is, ha fenn�ll annak a kock�zata, hogy valami �r�lts�gbe r�ngatj�k? Ilyen �s ehhez hasonl� k�rd�seket tesz fel a reg�ny �jra �s �jra. V�laszok persze nem adhat�k egy�rtelm�en, �m a boldog �s kiel�g�t� v�g elhiteti vel�nk: itt, ebben a reg�nyvil�gban mindenki j�l d�nt�tt, s �A t�bbi n�ma csend � id�zte Br�n� a nagy angol dr�ma�r�t, mert egyre komolyabban k�sz�lt a sz�n�szi (vagy rendez�i?) p�ly�ra.�

N�gr�di G�bor, Az �cs�m zseni, M�ra, 2190 Ft.

A cikket a k�vetkez� c�men tal�lhatja meg: http://www.prae.hu/articles.php?aid=2142

Visszhang

�r�sok Sv�dorsz�gb�l: N�zz r�, Mami!

http://melissaofficinalis.blogspot.com/2007/12/kedves-bogi-ma-karcsony-msnapjn-egy.html

Seg�ts�g, ember! CD-n!

http://melissaofficinalis.blogspot.com/2008/01/ngrdi-gbor-segtsg-ember.html

www.kultissimo.hu

Folytat�sos web-reg�ny gyerekeknek

Hozz�adta: Velkei Tam�s

N�gr�di G�bor, t�bb gyermekk�nyv szerz�je �rdekes �tlettel �llt a nyilv�noss�g el�: gyermekeknek sz�l� folytat�sos weboldalt szerkesztett, ahol amellett, hogy fejl�dik a gyermekek olvas�sk�szs�ge, m�g nyerem�nyek�rt is j�tszhatnak. Az Oktat�si Miniszt�riumt�l az �js�g�r�kon �t az olvas�skutat�ig t�bben megkongatt�k a v�szharangot, hogy a gyerekek keveset olvasnak. S amit olvasnak, gyakran azt sem �rtik. A gyerekek olvas�si �s fogalmaz�si kedv�nek felkelt�se, e k�szs�gek jav�t�sa �rdek�ben �vek �ta k�l�nb�z. technik�kkal, m�dszerekkel, term�kekkel k�s�rletezik N�gr�di G�bor �s n�h�ny k�vet�je. E c�lt szolg�lta a Titkos napl�, amelyet 30.000 p�ld�nyban osztottak ki, hogy a gyerekek napl�t �rjanak; a Falatk�nyv, amelyben k�nyvr�szletekkel pr�b�ltak a gyerekeknek kedvet csin�lni a klasszikusok elolvas�s�hoz; k�tsz�z �r�olvas�-tal�lkoz� az elm�lt k�t �vben, amelyeken a tehets�gfejleszt�s �s az olvas�s �sszef�gg�seir�l besz�lgettek alkot�kkal. �m N�gr�di ez�ttal valami teljesen m�s �tlettel lepte meg a k�zv�lem�nyt. Most egy folytat�sos reg�nyt ind�t a www.folytasd.hu oldalon. Olvasd, Folytasd �s Nyerj! szlogennel szeretn�nek min�l t�bb gyereket r�b�rni az olvas�sra. 2007. m�rcius 12-t�l tizenegy h�ten �t minden h�tf�n �s cs�t�rt�k�n huszonk�t folytat�sban "izgulhatj�k v�gig" a gyerekek a Marci �r�ks�ge c�m� t�rt�netet. A reg�ny egy tizenegy �ves fi�r�l sz�l, aki hatalmas vagyont �r�k�lne, ha n�h�nyan nem akarn�k megakad�lyozni, hogy az �r�ks�ghez hozz�jusson. A reg�ny folytat�sait egy j�t�kban ki lehet tal�lni, �s folytat�sonk�nt dedik�lt k�nyveket, illetve a reg�ny v�g�n, j�nius elsej�n, egy 100.000 forint �rt�k� szabadon v�laszthat� aj�nd�kot vihet haza a gy�ztes.

www.litera.hu

Folytasd.hu - Marci �r�ks�ge

N�gr�di G�bor folytat�sos gyermekkrimije a interneten

M�rcius k�zep�t�l ker�l fejezetenk�nti folytat�sokban a www.folytasd.hu weboldalra N�gr�di G�bor �r� (k�p�nk�n) Marci �r�ks�ge c�m� - a K�nyvh�tre megjelen� - gyermekkrimije. A t�rt�nethez a gyermekolvas�k hozz�sz�lhatnak, s�t d�jakat is nyerhetnek. A krimi m�faja a legalkalmasabb arra, hogy fejezetr�l fejezetre fenntartsa a gyerekek �rdekl�d�s�t . mondta az MTI-nek N�gr�di G�bor.

A krimi egy fi�r�l sz�l, akinek apja arab, anyja pedig magyar. A fi� - Bedzsavi Marci - hatalmas vagyont �r�k�l egyiptomi nagyapj�t�l. A fi� nagyn�nje �s a terrorist�k azonban minden �ron meg akarj�k akad�lyozni, hogy Marci hozz�jusson az �r�ks�g�hez.

K�t b�rgyilkoson, egy elt�nt ap�n, a m�rgezett fagylalton meg a macsk�b�l lett, �s folyton felt�mad� kuty�n k�v�l a v�ratlan meglepet�sek tucatjai tarthatj�k izgalomban az ifjabb �s id�sebb olvas�kat.

Minden h�tf� �s cs�t�rt�k reggelre egy �jabb r�sz ker�l fel a www.folytasd.hu oldalra. Az olvas�k minden alkalommal kiv�laszthatj�k az adott folytat�shoz kapcsol�d� k�rd�sre adott h�rom v�laszb�l a helyes feleletet. A j�l v�laszol�k folytat�sonk�nt dedik�lt N�gr�di-k�nyveket, a reg�ny v�g�n, j�nius 1-�n pedig egy 100.000 forintos szabadon kiv�laszthat� aj�nd�kt�rgyat nyerhetnek.

A k�nyv egyik k�l�nlegess�ge, hogy a hypertext lehet�s�geit kihaszn�lva a k�l�nb�z� �rdekl�d�s� �s �retts�g� l�togat�i tetsz�s szerint olvashatj�k el vagy ugorhatj�k �t az egyes r�szeket.

Elindult egy folyamat, a gyerekek az iskol�ban megbesz�lik a t�rt�netet, �s val�sz�n�leg "r�kapnak" az olvas�sra . v�lekedett a Petepite, a N�zz r�m, mami �s az �des Munyimunyi szerz�je, utalva arra, hogy naponta t�bb sz�z gyerek sz�l hozz� a t�rt�nethez a reg�ny f�rum�n.

Mint elmondta, ez az els�, gyerekeknek sz�nt krimije, azonban kor�bbi m�veinek t�bb figur�ja, mot�vuma �s karaktere visszak�sz�n. A t�bb hozz�sz�l� �ltal a J�kai-m�vekhez hasonl�tott t�rt�nettel kapcsolatban megjegyezte, hogy szeret �tvenni el�deit�l olyan mot�vumokat, amelyek be�p�ltek a magyar kult�r�ba, �s amelyek alapj�n a gyerekek �rtik az utal�sokat.

Az �r� a tan�t�s eszk�zek�nt kiemelte a hipertext szerep�t, r�mutatva arra: a rejtett, kattint�ssal el�rhet� sz�vegekben olyan inform�ci�kat tud elrejteni, amelyek b�v�tik a gyerekek ismereteit. A szerelem t�mak�r�hez kapcsol�d�an p�ld�ul Shakespeare m�veire ir�ny�thatja a fiatal olvas�k figyelm�t.

A nagyr�szt meg�rt t�rt�net utols�, 23. fejezete v�rhat�an m�jus 28-�n ker�l fel az oldalra. A befejez�s m�g nincs meg, mert egyr�szt f�l�, hogy a gyerekek kital�lj�k a krimi v�g�t, m�sr�szt adhatnak az olvas�k olyan �tletet, amelyet �rdemes bele�p�teni a t�rt�netbe - mondta N�gr�di G�bor.

K�NYV�RI SZEMLE

N�gr�di G�bor:

Az anyu �n vagyok

Tudj�k �n�k, mi az a metamorf�zis? �tv�ltoz�s. Ezt megtudhatj�k N�gr�di G�bor Az anyu �n vagyok c�m� k�nyv�t elolvasva, �s m�g sok minden m�st is, ha kez�kbe veszik ezt a j� k�nyvet. Ki is az a N�gr�di G�bor? Mi, gyerekk�nyvt�rosok m�r r�g�ta ismerj�k a nev�t, hiszen az els. k�nyvei is nagy sikert arattak: a Hecseki �s a kedves bet�r�k, amelyb�l k�s�bb Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban c�mmel film is k�sz�lt. N�h�ny �v kihagy�s�val jelent a meg A mi Kinizsink, majd a Seg�ts�g, ember! 2000-ben a Petepite c�m. k�nyve elnyerte az �v Gyermekk�nyve D�jat, amelyet �vente egy alkalommal, �ltal�ban a Budapesti K�nyvfesztiv�lon adnak �t. Ebben a reg�nyben apa �s fi� test�t cser�lte ki egy ismeretlen var�zsl�. K�nos helyzet, egyik sem tudta pontosan, hogyan feleljen meg a m�sik �let�t meghat�roz� mindennapos kih�v�soknak. Eddigi hiedelmeik ellen�re alig ismert�k egym�st. Pedig csak ketten maradtak a csonka csal�dban, �gy el�gg� egym�sra voltak utalva. A cser�vel tal�n a gyerekkorba visszak�nyszer�tett apa kapott valamivel k�nnyebb feladatot. � legal�bb eml�kezhetett valamire, s ha voltak olyan tant�rgyak, amelyekb�l minden �tmenet n�lk�l megd�bbent�en tudatlannak bizonyult, ezt b�ven ellens�lyozta m�s t�rgyakb�l mutatott b�mulatos j�rtass�g�val. Ami enn�l is fontosabb, feln�tt �ntudat�nak erej�vel le tudta gy�zni fi�nak addigi k�nz�j�t, tekint�lyt szerezve a gyermekt�rsadalomban. Sokkal nehezebb feladat jutott a fi�nak az apja szerep�ben, kinek tud�s�t romlatlan becs�letess�ge p�tolja. Olyan megalkuv�st k�vetelnek meg t�le, amelyet � is meg�rt. Apja nev�ben v�llalja mindannak a kimond�s�t, amit apja �ppen az � �rdek�ben eddig elhallgatott. Ami pedig az �rzelmeket illeti, kider�l, hogy a feln�ttek a manipul�lhat�bbak, gyermekszemmel pontosabban l�that�k az .szintes�g �s a hazugs�g apr� jelei. �gy azt�n a fi� v�g�l nemcsak szakmai sikerhez seg�ti apj�t, hanem megfelel. �lett�rshoz is, s ezzel megteremti mag�nak is a r�g�ta �h�tott teljes csal�dot. N�gr�di kit�n� alaphelyzetet tal�lt. A gyerekek gyakran szeretn�k, b�rcsak mindentud� sz�leiknek kellene megoldaniuk az � probl�m�ikat, �s arra is v�gynak, hogy bepillantsanak a sz�l�k el�l�k eltitkolt feln�tt vil�g�ba. Hasonl� a helyzet a m�sik k�nyvben is, amit be szeretn�k mutatni. Ebb�l a k�nyvb�l tudjuk meg, mi is az a metamorf�zis. Mi�rt fontos, hogy j� ifj�s�gi irodalmat adjunk a gyerekeink kez�be? Az�rt, mert a fiatalok nem olvasnak. A rendszerv�ltoz�s �ta gy�keresen �talakultak kultur�lis szok�saink. A fiatalok ma sokkal kevesebb id�t t�ltenek olvas�ssal, �s ritk�bban j�rnak moziba, sz�nh�zba, m�zeumba, mint r�gebben. Az olvas�s t�rveszt�se egyar�nt jellemz� a v�rosokban �s a falvakban. A telev�zi�z�s h�d�t. Az erre ford�tott id.n�l 53 sz�zal�kos n�veked�s figyelhet� meg. Jelenleg naponta �tlagosan 160 percet t�v�z�nk, vagyis a teljes szabadid� 58 sz�zal�k�t a k�perny� el�tt t�ltj�k. Nem t�lz�s azt �ll�tani, hogy a t�v�z�s fokozatosan kiszor�tja az egy�b szabadid�s tev�kenys�geket. Ez�rt nagyon fontos az, hogy �r�ink j� ifj�s�gi irodalmat �rjanak. N�gr�di G�bor sokszor dolgozott fel olyan t�m�t, ami foglalkoztatja a mai fiatalokat. Ilyen a h�zi�llatok ir�nti meg�rt�st el�seg�t�, Seg�ts�g, ember! c�m� k�tet. A B�nj a p�nzzel okosan c�m. k�nyv�ben a k�zleked�s szab�lyait n�pszer�s�ti, a p�nzr�l, az �zleti �letr�l, a v�llalkoz�sr�l olvashatunk. N�gr�di G�bor k�nyvei k�ls. megjelen�s�kben is vid�mak. Vid�m sz�nekkel, j� illusztr�ci�val h�vj�k fel magukra a figyelmet. Az a di�k, aki m�r olvasta a Seg�ts�g, ember! �s a Petepite c�m� k�nyvet, gondolkoz�s n�lk�l veszi le a k�nyvt�r polc�r�l a k�vetkez. k�tetet is, hiszen ezek a reg�nyek tele vannak humorral, komoly �rzelmekkel, �s j� a cselekm�ny�k. A sz�l�i szerepet megismertet. k�nyve Az anyu �n vagyok. A cselekm�ny �rdekesen indul. A tata egy k�l�nleges szerrel, a metamorfolajjal k�s�rletezik. Elk�pzel�se szerint k�t ember csak �gy ismerheti, �rtheti meg egym�st igaz�n, ha szem�lyis�get, lelket cser�lnek legal�bb egy kis id�re. R�besz�li az �desany�t �s kisl�ny�t, hogy mind�ssze f�l �r�ra cser�ljenek szerepet. Ez a helyzet az�rt is �rdekes, mert �ppen az anya az egyik�k. Az anya mindig fontos szerepet t�lt be a csal�d �let�ben, sok ter�leten kell meg�llnia a hely�t: a hivat�s�ban, a h�ztart�sban, ami olyan, mint egy h�tfej. s�rk�ny, �s ott van m�g a feles�g szerepe. Nem sokkal k�nnyebb persze egy kamaszl�ny �lete sem, hiszen neki is megvannak a maga harcai. El�re sejthetj�k, az igazi galiba akkor k�vetkezik, amikor letelik a f�l �ra, �s nem siker�l a cserebere. El�sz�r megsz�lal a kapucseng�, �s rend�r�k j�nnek. Ez volna a kisebbik baj, mert siker�l kibesz�lni. Amikor �jra felk�sz�lnek a cser�re, ism�t megsz�lal a cseng., megj�n apu �s Ricsi, a kis�csike. Itt j�nnek az igazi gondok, hiszen az anyut kell elj�tszania a kisl�nynak, az anyunak pedig a kisl�nyt. Ez m�r igazi humoros t�rt�net, �s az esem�nyek egyre csak bonyol�dnak. A metamorfolaj is ki�mlik, sok id. kell ahhoz, hogy �jra �sszegy�lj�n a megfelel� mennyis�g, addig pedig megmarad a csere. Mi�rt izgalmas ez a k�nyv? Mert kamasz fejjel megismerkednek a feln�ttek vil�g�val, mert a saj�t b.r�k�n kell tapasztalniuk a feln.ttek �rz�seit. A kamasz l�nynak t�rt�nelem �r�t kell tartania az �desanyja helyett, el kell fogadnia, hogy ez a munka milyen felel�ss�ggel j�r. A legizgalmasabb azonban a csal�di perpatvar. Az elv�lt anyu eb�delni megy a volt f�rj�vel. Term�szetesen ebb�l is nagy galiba lesz, hiszen apunak is felt�nik a l�nya furcsa viselked�se. Miel�tt azonban igaz�b�l nagy baj lenne, tata visszacser�li a szerepl.ket. A cselekm�ny �gyes bonyol�t�sa teszi igaz�n izgalmass� a reg�nyt. Mire tan�tja a gyerekeket? Arra, hogy k�t dolog nagyon fontos az �letben, a csal�d �s a szeretet. Ez egy csonka csal�d, ahol a sz�l�k elv�ltak, �s ebben a sz�tesett csal�dban pr�b�lja megkeresni a hely�t a kamasz l�ny. A k�nyv azt mondja, hogy mind a k�t sz�l. fontos, az anyuka �s az apuka is. "� volt vacsor�zni. Anyu mellett �ltem �s nagyon j� volt, hogy megint � anyu. Ricsinek adtam a fagylaltadagomat, pedig nem is k�rte. Nagyon csod�lkozott �s azt mondta: k�szi. M�g azt sem b�ntam, hogy Emil ott �lt, pedig m�skor ilyenkor mindig szem�tkedtem vele, �s megpr�b�lom kiut�lni. �gy �reztem, fel�lem ak�r �ssze is h�zasodhatnak anyuval, ha nem akar majd engem �t�ltetni egy m�sik cser�pbe." Ha egy sz�tes. csal�dban a gyerek megtal�lja a hely�t, igazi szeretetet kap a sz�leit�l, akkor � is igazi szeretetet tud adni. �s ez a legfontosabb a vil�gon. Ez az izgalmas, humoros, �rzelmes t�rt�net, a Petepite c�m� reg�ny p�rja, amelyet N�gr�di G�bor a gyerekek k�r�s�re �rt, magyar �s nemzetk�zi d�jakat nyert. Sz�vesen aj�nlom minden fiatal olvas� figyelm�be.

Fodor Judit

V�rosi Csokonai K�nyvt�r, Karcag

A takar�koskod�s vil�gnapj�ra

2006. okt�ber 31., kedd

Ha valaki munk�ba �ll�s�t�l kezdve hetente elhelyezn� egy mozijegy �r�t nyugd�jp�nzt�rban, negyven �v m�lva kisebb vagyont kaphatna, s �regs�g�re nem lenne gondja - �ll�tja N�gr�di G�bor. A sokoldal� �r� nemr�giben hozz�sz�l�k�nt deb�t�lt a P�nz, tud�s, gyarapod�s - p�nz�gyi ismeretek az oktat�sban c�m� konferenci�n, amelyet az MNB rendezett az �ngondoskod�s Alap�tv�nnyal �s az OTP F�y Andr�s Alap�tv�nnyal egy�ttm�k�d�sben.

- Ifj�s�gi t�rt�neteket �s forgat�k�nyveket �r, k�nyvesboltot �s kiad�t vezet. Hogy jut minderre ideje?

- Mindenkinek megadatik a napi huszonn�gy �ra. Ebben t�k�letes demokr�cia van. �n a nap nagy r�sz�t b�lcs k�nyvek, kedves bar�tok, okos gyerekek �s sz�p n�k t�rsas�g�ban szeretn�m elt�lteni. Sajnos azonban nem siker�lt besz�letni Rockefeller�khez. Apan�zs h�j�n �letem nagy r�sze k�nyveim, gondolataim �s �tleteim menedzsel�s�vel telik el. Ehhez sok id� kell.

- Az eml�tett konferenci�n mutatt�k be A p�nz nem a f�kon n� c�m� k�nyv�t is. Ha nem a f�kon, akkor el�ruln�, hol?

- Nem a f�kon! Ez a k�nyvem egy �vig k�sz�lt. Az�ta pr�b�lom eljuttatni a gyerekekhez. Nekik �rtam, hogy boldogabbak legyenek, az orsz�g pedig gazdagabb, a j�v� biztons�gosabb legyen. Most, t�mogat�im seg�ts�g�vel, minden �ltal�nos �s k�z�piskol�ba eljut a kiadv�nyb�l egy-egy p�ld�ny...

- Hadd k�ssem az ebet a kar�hoz. Ha p�nz nem a f�kon n�, akkor m�gis hol?

- A fej�nkben. A kreat�v gondolkod�sban. A v�llalkoz�i szellemben. A b�tors�gban. A kudarct�l val� f�lelem cs�kkent�s�ben. Olyasmiben teh�t, amit az iskol�ban, sajnos, ritk�n tan�tanak, az �letben pedig csak nagy k�nl�d�sok �r�n �s csak azok tudj�k megtanulni, akik erre nevel�dtek otthon. Pedig egy eg�sz nemzetnek kellene most �gy gondolkodnia, hogy a k�pess�gei maxim�lis sebess�gen m�k�djenek. A p�nz (mondhatni: az �llamvagyon) ugyanis nem a Nemzeti Bank trezorjaiban van. Az pap�r. Na j�, mondjuk, arany. A p�nz a fej�nkben van. Vagy nincs.

- J�kai anno sv�bhegyi �s balatonf�redi vill�t v�s�rolt k�nyvei honor�rium�b�l. Hogyan takar�koskodik ma egy magyar �r�?

- Ahogy mindenki m�s. F�lretesz, ha van mib�l, hogy megvegye a sz�ks�gest vagy a feleslegest, illetve, hogy ne f�ljen az �regs�gt�l. �n nem takar�koskodom, mert hiszek abban, hogy minden fill�rnek dolgoznia kell. Ha van egy kis p�nzem, k�nyvet adok ki, mert a k�nyv profitot termel. Egy kicsi m�sf�l szob�s lak�som van �s egy telkem fah�zzal. Vill�im pedig a kanalak mellett tal�lhat�k.

- Ha van mit f�lretennie, bankban vagy p�rnacih�ban tartja?

- Term�szetesen bankban, de az alacsony kamatok miatt, mint eml�tettem m�r, ink�bb v�llalkozom. Sokat vesz�tek a v�llalkoz�saimban, ez t�ny. Beleszeretek egy-egy �tletembe (ilyen volt A p�nz nem a f�kon n�), amely sok id�t vesz el �s kev�s p�nzt hoz. De m�g �gy, vesztes�gekkel is t�bb a nyeres�g a sikeres akci�k r�v�n, mintha bankban legeltetn�m a forintjaimat.

- Olvas�inak, k�nyvesbolti v�s�rl�inak takar�koskod�si szok�sair�l van-e valamilyen elk�pzel�se?

-M�g mindig sok k�nyvet vesz�nk abban a hitben, hogy a k�nyvekkel a tartalmat is megv�s�roljuk. Olyan k�nyveket kellene beszerezn�nk, amelyeket nem csak elolvasunk, hanem minden r�szlet�ben meg is �rt�nk, meg is em�szt�nk, magunk�v� tesz�nk. Fut� kalandokn�l mindig jobban szerettem a hossz� t�v� kapcsolatokat.

- A vil�g takar�kp�nzt�rai 1924-ben tartott els� kongresszusukon hat�rozatot hoztak, hogy minden �v okt�ber�nek utols� munkanapj�n vil�gszerte tarts�k meg a takar�koskod�s vil�gnapj�t. A k�zelg� esem�ny - besz�lget�s�nk aprop�ja - megmozgatja-e valamik�ppen az �r� fant�zi�j�t?

- A konferenci�n elhangzott, hogy ha valaki munk�ba �ll�s�t�l kezdve, egy mozijegy �r�t elhelyezn� hetente a nyugd�jp�nzt�rban, akkor negyven �v m�lva egy kisebb vagyont kaphatna, s nem lenne gondja. Azt hiszem, ez az �n esetemben m�g nem m�k�d�tt volna. Negyven �ve egy jobb mozijegy h�rom forint �tven fill�rbe ker�lt... Ma m�r nem sz�m�tunk ilyen m�rt�k� p�nzroml�sra, teh�t �rdemes megtakar�tani havonta valamennyit. Nem a felesleget, mert olyan a legt�bb embern�l nincs, hanem a megtakar�t�sra biztos�tott �lland� �sszeget. De ism�tlem: �n a v�llalkoz�sok h�ve vagyok. A p�nz, az �sz �s a k�z egy�tt csod�kra k�pes.

Juhani Nagy J�nos

seniorok.hu

Sose halunk meg �s PetePite

Egy m�jusi �jszak�n dr. Pete �d�m pszichol�gus tizenegy �s f�l �ves gyerekk�, azaz a saj�t fi�v� v�ltozik. A gyerek Pete P�ter, azaz Pite pedig pontosan olyan lesz reggelre, mint harmincnyolc �ves apja. Persze csak testileg cser�lnek helyet, Pete �s Pite l�lekben �nmaguk maradnak. �gy kezd�dik N�gr�di G�bor �j ifj�s�gi reg�nye, amely ugyanolyan humoros �s izgalmas, mint annak idej�n a Gyerekrabl�s a Pal�nk utc�ban c�m� k�nyve, vagy az �r� forgat�k�nyv�b�l k�sz�lt Sose halunk meg c�m� film volt.

Mi�rt v�laszt mindig ilyen furcsa t�rt�neteket? A Gyerekrabl�s-ban egy fi� elrabolja saj�t mag�t, hogy elv�lt sz�leit ism�t �sszehozza, A mi Kinizsink c�m� reg�nyben Kinizsi P�l felt�mad, a Galambnagymam�ban pedig az elh�nyt nagyi galambb� v�ltozik…

Az olvas� jobban odafigyel az �rdekes, furcsa mes�kre. No, meg ezekben a k�l�n�s t�rt�netekben lehet a legjobban megmutatni a h�tk�znapi �letet. A PetePite c�m� reg�nyben p�ld�ul az ap�nak gyerekalakban iskol�ba kell mennie, ahol a szok�sos feleltet�s, sz�vat�s, vereked�s folyik. A gyerek pedig feln�ttk�nt dolgozni megy az apa munkahely�re, a t�v�be.

Furcsa szemsz�gb�l a vil�g mindig jobban l�tszik.

Az ifj�s�gi k�nyvei mellett a filmjeit ismerik a legt�bben. A Sose halunk meg, a Patika, a Hyppolit ut�n k�sz�l �jabb forgat�k�nyv?

H�rom is. A Meseaut� 2000 v�gleges k�nyv�n m�r nincs sok munka. Ut�na Koltai R�berttel �runk egy �j filmkom�di�t, amely a v�ltozatoss�g kedv��rt a gyerekkorunkban j�tsz�dik megint. S v�g�l Cak� Ferenccel, a vil�gh�r� anim�ci�s filmrendez�vel - k�nyveim �lland� grafikus�val - tervez�nk egy eg�sz est�s b�b-gyurmafilmet. Dolgoznom kell, mert egyre fogy az id�m, ami az alkot� munk�ra adatik.

Forr�s: Blikk

Gyorsul a bakterh�z

Nem, nem! Nem olvasta f�lre. A nagysiker� filmet Mih�lyfy S�ndor rendez�s�ben most huszonh�rom �v eltelt�vel folytatj�k.

Folytat�dik az Indul a bakterh�z c�m�, 1978-ban bemutatott filmv�gj�t�k t�rt�nete, Rideg S�ndor csaknem hatvan �ve sz�letett reg�ny�t Z�dori Bence gondolta tov�bb - hangzott el a Gyorsul a bakterh�z c�m� produkci� el�k�sz�leteir�l tartott cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�n, Budapesten. Mih�lyfy S�ndor, az egykori �s a most k�sz�l� film rendez�je isteni szerencs�nek nevezte, hogy 23 �vvel ezel�tt siker�lt olyan filmet forgatni, amely t�l�lte �nmag�t.

- Az �let azt igazolta, hogy ez lett a legsikeresebb filmem - mondta a rendez�, aki utalt arra is, hogy sz�mtalan filmszeml�n, fesztiv�lon is bemutatott, d�jazott alkot�st rendezett. Barcs Endre, a Daylight Produkci�s Iroda kreat�v igazgat�j�nak ismertet�se szerint a magyar videoforgalmaz�s legkeresettebb filmj�nek sz�m�t� Indul a bakterh�z folytat�sa egy k�nyvszenz�ci�, a Z�dori Bence toll�b�l sz�letett Gyorsul a bakterh�z alapj�n k�sz�l.

A tavaly �sszel megjelent k�nyvet illet�en az olvas�k �s az irodalm�rok is egyet �rtenek abban, hogy az �r�s meglep�en eredeti st�lusban k�veti Rideg S�ndor egykori reg�ny�t - mutatott r� a kreat�v igazgat�. Az 1978-as film h�rom fontos szerep�t a folytat�sban is ugyanazok a m�v�szek j�tssz�k: a baktert Koltai R�bert, a l�kupecet Haumann P�ter, a cs�mp�s Rozit pedig P�csi Ildik� alak�tja. A banya szerep�ben ez�ttal M�th� Erzsi l�that� majd.

A t�j�koztat�n elhangzottak szerint a filmv�gj�t�k kulcsszerepl�j�t, Bendeg�zt m�g keresi a st�b, mivel a kor�bbi teh�np�sztor, Olvaszt� Imre �gymond kin�tte a szerep�t. A saj�tos nyelvj�r�s� fi� megform�l�s�ra m�r most is sok a jelentkez� - der�lt ki.

A Gyorsul a bakterh�z forgat�k�nyv�t N�gr�di G�bor �rja, a filmzen�t D�s L�szl� kompon�lja. A produkci� el�k�sz�letei a tervek szerint �sszel z�rulnak, s azt k�vet�en indulna a forgat�s. A Gyorsul a bakterh�z bemutat�j�t legk�s�bb a 2003-as filmszeml�n szeretn�k megtartani.

Forr�s: http://www.internetto.hu

Any�m, az olvas�s, meg a cs�cs

�gy �t �ves lehettem, amikor any�m megtan�tott olvasni. Arra m�r nem eml�kszem, hogy hogyan tan�tott, de els� oszt�lyos koromban m�r eg�szen j�l olvastam. T�bb kedvenc olvasm�nyom is volt, de a legkedvesebb mind k�z�l a Tizenk�t h�nap c�m� orosz mese �s az �reg n�ne �zik�je. Ezeket �jra �s �jra elolvastam, szinte k�v�lr�l megtanultam.

Ekkor any�m m�r nem �lt.

�ppen mostan�ban f�szkel�d�tt a fejembe a gondolat, hogy tal�n �ppen az�rt olvastam meg�ll�s n�lk�l minden szabad percemben, mert addig sem kellett azon gondolkoznom, hogy hol van az any�m, �s mit jelent az, hogy meghalt. (Amit kamaszkoromig nem is hittem el. M�rmint any�m hal�l�t. Ha Budapesten j�rtam, mindig ide-oda lestem az utc�kon meg a villamoson, hogy mikor t�nik fel. Mert, azt mondt�k, Pesten halt meg a k�rh�zban. De miut�n nem halt meg - gondoltam -, biztosan itt �l.)

Persze lehet, hogy nem csak any�m hal�la miatt olvastam. A gyerek azt csin�lja, amit maga k�r�l l�t, amihez hozz�szoktatj�k. Ha a sz�l�k �s a nagyobb gyerekek olvasnak, �s a kisebbek l�tj�k, hogy ez j� dolog, �k is olvasni fognak majd. Ez�rt szoktam �r�-olvas� tal�lkoz�kon mindig elmondani, hogy a nagyobb gyerekek felel�sek a kistestv�reik�rt. Ha nem olvasnak fel a kicsinek, ha nem k�rnek ki a k�nyvt�rb�l �vod�s �ccs�knek, h�guknak val� k�nyveket, nem v�rhatj�k, hogy n�h�ny �v m�lva a testv�r�k majd olvas� ember lesz. Pedig az olvas�s a boldogs�gra ny�l� ajt� kulcsa lehet. Az olvas�s ugyanis gy�gyszer - megnyugtatja a lelket, ha az beteg, vagy h�borog. Az olvas�s csokol�d�, mert j� �rz�seket kelt. Az olvas�s tud�s, mert olyan ismereteket hordoz, ami az �nismerethez, a sikerhez, �s az �letben marad�shoz kell.

Ugyanakkor be kell vallani, az olvas�s: munka. A sz�veget v�gig kell olvasni, meg kell �rteni, a szavakkal megfogalmazott dolgokat el kell k�pzelni, a gondolatokat fel kell dolgozni. Er�fesz�t�st k�v�n. De a cs�csra sem lehet feljutni �gy, hogy az ember nem m�ssza meg a hegyet. S csak a cs�csr�l l�tszik igaz�n, milyen gy�ny�r� a t�j.

N�gr�di G�bor

Tan�r n�ni vagyok

Tal�lkoztak-e m�r olyan t�rt�nelemtan�rral, aki nyolcadik oszt�lyban focib�l, �kszertekn�s�kb�l, csillag�szatb�l vagy horg�szatb�l feleltetett?

Hallottak-e olyat, hogy a pedag�gus a gyerekek kedvenc t�m�j�t k�rte sz�mon, �s sz�rta az �t�s�ket?

�n a legj�mborabb tan�rn�l sem tapasztaltam ezt. N�gr�di G�bor Az anyu �n vagyok c�m� ifj�s�gi reg�ny�ben sincsen ez �gy. Azaz m�gis.

A tan�rn� csak osztotta az �t�s�ket a gyerekeknek a feleletekre, a gyerekek pedig m�g a sz�netben is felelni akartak. Lett is bel�le bonyodalom. Az izgalmak azonban nem itt kezd�dtek. Hanem "Mikor Mesi megl�tta, hogy a macska felkergeti a kuty�t a f�ra, r�gt�n tudta, hogy tud�s nagyapja k�s�rlete siker�lt: a kutya �s a macska helyet cser�ltek."

Persze a k�s�rletez�s itt nem �rt v�get. Tata l�ny�t, a tan�rn�t �s Mesit, a kisunok�j�t is kicser�lte. A b�lcs tud�s v�lem�nye szerint k�t ember csak egym�s b�r�be b�jva ismerheti meg egym�st. �s ez �gy is t�rt�nik a kalandos, humoros �s �rzelmes t�rt�netben.

A visszav�ltoztat�st mindig k�slelteti valami, ez�rt �jabb �s �jabb �lethelyzeteket �lnek �t, a f�h�s�k a m�sik b�r�ben.

R�j�nnek-e a csal�sra a tan�riban? Mit sz�l az elv�lt apa, hogy az "anyu" olyan kedves?

Mi lesz, ha "anyut" meg akarja cs�kolni az �j udvarl�ja? Hogyan fog j�tszani a focimeccsen "Mesi"? N�ha �r�mmel veszik az akad�lyokat, m�skor nem annyira.

A reg�nyt olvasva kider�l: milyen j� is gyereknek lenni, �s hogyan l�tnak �k minket, feln�tteket. Lehet, hogy n�ha focib�l k�ne feleltetni?

Cak� Ferenc karakteres figur�it�l a t�rt�net m�g izgalmasabb lett.

N�gr�di G�bor kor�bbi gyerekreg�ny�ben apa �s fia cser�l helyet. Ennek c�me Petepite, amely 2000-ben az �v gyerekk�nyve lett Magyarorsz�gon, tavaly pedig felker�lt a vil�g legjobb gyerekk�nyveinek list�j�ra.

�js�g: K�znevel�s, 59. �vfolyam, 10 sz�m

D�tum: 2003. m�rcius 14.

N�gr�di G�bor reg�nye a legjobbak k�z�tt

N�gr�di G�bor B�zelben, az IBBY, a Gyerekk�nyvek Nemzetk�zi Tan�csa kongresszus�n vehette �t azt a diplom�t, amely tan�s�tja, hogy a magyar �r� PetePite c�m� k�tet�t a tan�cs bev�lasztotta a vil�g legjobb gyerekk�nyvei k�z�.

Mint N�gr�di G�bor lapunknak Luzernb�l elmondta: az IBBY 60 orsz�g kiadv�nyai k�z�l v�lasztotta ki azokat, amelyeket aj�nl szerte a vil�gon.

A k�nyvb�l magyarul 8 ezer p�ld�ny fogyott el, s most jelenik meg �jabb 5 ezer.

M�r elk�sz�lt a folytat�s is: Az anyu �n vagyok novemberben l�t napvil�got 10 ezer p�ld�nyban.

D�tum: 2002.10. 04.

�js�g: Vil�ggazdas�g

a lap tetej�re

PetePite vil�gsz�m

A vil�g legjobb gyerekk�nyvei k�z� v�lasztotta N�gr�di G�bor PetePite c�m� reg�ny�t a Gyerekk�nyvek Nemzetk�zi Tan�csa (IBBY) ��rtes�lt lapunk.

A m� 2000-ben Az �v gyerekk�nyve lett Magyarorsz�gon, ezut�n a nemzetk�zi szervezet magyar szekci�ja javasolta felv�tel�t az IBBY nemzetk�zi aj�nl�list�j�ra.

Okt�ber elsej�n B�zelben tartja k�vetkez� kongresszus�t az IBBY.

Ezen diplom�t adnak �t t�bbek k�z�tt N�gr�di G�bornak abb�l az alkalomb�l, hogy m�ve felker�lt arra az annot�lt aj�nl� list�ra, amelyet a vil�g sz�mos orsz�g�ba k�ldenek el.

Az �r� egyike annak a 135 szerz�nek, illusztr�tornak �s ford�t�nak, akinek munk�it a kiv�l�s�gok k�z� emelt�k.

Mint arr�l Leena Maissen, az IBBY igazgat�ja, a kongresszus eln�ke t�j�koztatott, a list�n szerepl� k�nyveket t�bb, p�rhuzamosan utaztatott ki�ll�t�son mutatj�k be.

Ezen k�v�l a Nemzetk�zi Ifj�s�gi K�nyvt�r M�nchenben, illetve m�s kutat�si gy�jtem�nyek Jap�nban, Szlov�ki�ban, Sv�jcban �s az Egyes�lt �llamokban �lland� let�tk�nt k�n�lj�k e m�veket. Minden orsz�gb�l a gyerekirodalom legjav�t k�pviselik a kiv�lasztott k�nyvek, �s az IBBY ezeket javasolja vil�gszerte kiad�sra.

A PetePite humoros reg�ny az apja, Pete �d�m test�be k�lt�z�tt fi�r�l, Pit�r�l.

A k�zelj�v�ben megjelenik a k�nyv p�rja, Az anyu �n vagyok c�mmel.

Ebben anya �s l�nya cser�lnek helyet.

A szerz�, N�gr�di G�bor elmondta lapunknak, hogy a b�zeli kongresszuson egyebek k�z�tt arr�l fog sz�lni, hogy a gyerekk�nyvet a feln�tt �r� �s gyerekkori �nmaga �rja.

�gy lehet a m� h�d a feln�ttek �s a gyerekek vil�ga k�z�tt.

V. Gy.

D�tum: 2002. 09. 27.

�js�g: N�pszabads�g

a lap tetej�re

Az �r� v�laszolt ifj� olvas�inak

Gyerekkezek a magasban. A b�k�scsabai Mad�ch Utcai �ltal�nos Iskola tanul�i meg�ll�s n�lk�l faggatj�k a 2000. �v gyermekk�nyv�r�j�t, N�gr�di G�bort. A szerz� azonban �llja az ostromot.

A gyerekek meg�ll�s n�lk�l faggatt�k a n�pszer� gyermekk�nyv�r�t, N�gr�di G�bort

A Petepite �r�ja, N�gr�di G�bor tegnap a B�k�s Megyei K�nyvt�rban tartott tal�lkoz� ut�n a Mad�ch Utcai �ltal�nos Iskol�ba is ell�togatott.

Az iskola nyolc-tizenegy �ves tanul�i �t f�s csapatokban versenyeztek, irodalmi k�rd�ssorokat v�laszoltak meg, rajzoltak, hogy r�szt vehessenek az �r�-olvas� tal�lkoz�n - t�j�koztatta lapunkat Nagyn� Bielik �gnes, az iskola k�nyvt�rosa.

A gyerekek arc�t l�tva, elmondhat�, meg�rte megszervezni a h�napokig tart� versenyt. N�gr�di G�bor ugyanis �szint�n osztja meg gondolatait az ifj� olvas�kkal. M�g azt is, hogy k�nyvet �rni bizony munka. S�t azt is, hogy az �r� legkedvesebb tant�rgya nem az irodalom volt, ahogy sokan gondolt�k, hanem a matematika. A sz�mok vil�g�ban ugyanis mindennek kij�tt az eredm�nye, nem lehetett vita. Nem �gy az irodalomban vagy a m�v�szetekben, ahol minden meg�t�l�s k�rd�se. �s hogy N�gr�di G�bor mi szeretett volna lenni gyerekkor�ban? Mi m�s, mint feln�tt! Az m�s k�rd�s, hogy sokakhoz hasonl�an, most legsz�vesebben �jra gyermek lenne...

Fekete G. Kata

D�tum: 2002.02.13.

�js�g: B�k�s Megyei H�rlap

a lap tetej�re

Kinizsi P�l, a kuk�s ember

A mi Kinizsink c�mmel filmet forgatnak N�gr�di G�bor ifj�s�gi reg�ny�b�l. A c�mszerepl�, foglalkoz�sa szerint kuk�s, egy�bk�nt pedig Magyarorsz�g leger�sebb embere, aki fog�val h�zza el az utassz�ll�t� rep�l�g�pet.

Mondhatn�nk azt is, b�kebeli hangulat. Cs�ndes kisv�rosi utca, a legt�bb h�z fal�n ott a t�bl�cska: Tiszta udvar, rendes h�z. A kertekben kutya vakkantgat, a ker�t�s tetej�n macska fut el. Az �t sz�l�n kuk�s aut� araszol, m�g�tte d�ng� l�ptekkel hatalmas f�rfi� h�zza a m�anyag kuk�t. �m az idilli k�p megrendezett. A l�tv�nyt a kamera ,,szeme" fogja be, s egy nyugodt hang� f�rfi� mondja: - D�me, j�hetsz!

Szavaira egy �l�nk arc�, aff�le ebadta kisk�ly�k indul el a j�rd�n a d�ng� l�pt� kuk�s nyom�ban.

- Tess�k mondani, mit keres itt a Fekete Laci? - sz�l�t meg egy otthonk�s h�ziasszony.

- Filmet forgatnak, � a c�mszerepl�, a Kinizsi P�l - mondom, mert m�r beavatott vagyok. - Ismeri �t? - k�rdezek vissza, mert a bennfentesk�nt hangz� ,,Laci" erre utal. - Igen, persze, a telev�zi�b�l! � a leger�sebb ember Magyarorsz�gon - v�laszol boldog mosollyal az otthonk�s, hogy testk�zelb�l l�thatja a monstrum embert.

A nyugodt hang� f�rfi� maga k�r� gy�jti az ott sertepert�l� gyerekeket, int a ketrecben macsk�t �rz� fiatalembernek, sz�l�tj�k Bundit, az egyik kutyaszerepl�t. A k�vetkez� jelenetben sint�rek j�nnek, hogy feltoloncolj�k egy kisteheraut�ra a v�r�s macsk�t, a loboncos kuty�t.

- Ezek a legmacer�sabb munkaf�zisok - mondja a rendez�, Mih�lyfy S�ndor -, ezek az apr�, prec�zi�s v�g�k�pnek val� felv�telek. De m�r befejezz�k, s ha minden j�l megy, �v elej�n l�thatj�k is kicsik �s nagyok A mi Kinizsink c�m� filmet.

- Hogy jutott esz�be ilyen idilli filmet rendezni?

- Nem annyira szel�d ez a film, annak ellen�re, hogy a gyerekk�z�ns�get c�lozza meg, N�gr�di G�bor ifj�s�gi reg�ny�b�l k�sz�l. A feln�tteknek is �rteni kell bel�le, hiszen nagyj�b�l arr�l sz�l, hogy j�n egy kivagyi polg�rmester, aki f�l az �llatokt�l, ez�rt ut�lja �ket, s �gy d�nt, minden �llatot be kell gy�jteni a lakoss�gt�l, legyen az tekn�sb�ka, kutya vagy macska, esetleg �nekesmad�r, vagy �ppen papag�j. �sszefognak a gyerekek, sz�m�t�g�ppel seg�ts�g�l h�vj�k a r�gm�ltb�l Kinizsi P�lt, aki mell�j�k �ll az igaz �gy �rdek�ben.

N�zem Kinizsi P�lt, azaz Fekete L�szl�t, s nem �rtem, hogy ebben a b�h�m nagy emberben hogyan lehet ennyi t�relem. Mert van jelenet, amit �tsz�r is elpr�b�lnak, s vagy h�romszor felveszik. S ez azt jelenti, hogy nyolcszor kell ugyanazt v�gigcsin�lnia.

- Nem unja, hogy nem mindig fogadja el a rendez� els�re, amit megkompon�lnak a kamera el�tt?

- Mi�rt unn�m? Erre szerz�dtem, ezt csin�lom. Mindegy h�nyszor. �n, ha bemutat�zok, net�n elh�zok egy Boeing-rep�l�g�pet, vagy megemelek egy val�di malomk�vet, akkor arr�l sz�l az id�m.

- Mondja meg, h�ny toj�sb�l eszik r�ntott�t?

- �gy huszon�t-huszonhatb�l. Persze van m�g benne f�l kil� sonka, hagyma, meg egy vekni keny�r hozz�. R�iszom m�g k�t liter tejet...

- Ez a reggeli?

- Fogja meg a kezem, ez itt izom, nem lekv�r! - l�gatja, nem megfesz�ti a karj�t �s bizony, mint a beton.

- Nem neh�z megtanulni a szerep sz�veg�t, Kinizsi �r?

- Nem tanulom �n meg. Felv�tel el�tt elolvasom �s amikor kell, mondom. Miattam m�g nem kellett felv�telt ism�telni - teszi hozz� b�szk�n.

- Tan�s�thatom! - fejezi be dial�gusunkat a rendez�, majd kamera el� sz�l�tja a kuk�s ruh�ba �lt�z�tt f�szerepl�j�t.

- M�g egy utols� k�rd�st: Kinizsi, azaz Fekete L�szl� ezek ut�n visszat�r ,,emelgetni"?

- Csak egy kis id�re. Ha minden igaz, j�v�re klasszikus m�don emelgethetem a malomk�vet.

- Hogyhogy?

- Elkezdj�k forgatni a Toldit. Na, mit gondol, ki lesz a filmb�li Toldi Mikl�s?

Nyerges M�ria

D�tum: 2002.01.12.

�js�g: Dun�nt�li Napl�

a lap tetej�re

Gyerekek eml�keit gy�jti a Titkos Napl�

Imm�r m�sodik alkalommal jelent meg N�gr�di G�bor �r� �tlete nyom�n a gyerekeket t�rt�n�sek lejegyz�s�re �szt�nz� eml�kk�nyv Az idei Titkos Napl� c�m� kiadv�ny bemutat�j�t tegnap tartott�k a Pet�fi Irodalmi M�zeumban. Az els� Titkos Napl�t tavaly decemberben adt�k k�zre, 15 ezer p�ld�nyban.

A kiadv�ny �gynevezett cserelapj�t 289 telep�l�sr�l - k�z�tt�k a hat�rokon t�lr�l is - 608 di�k k�ldte vissza, �k ennek ellen�ben az id�n aj�nd�k napl�t kapnak. Az oldalakat ism�t Cak� Ferenc rajzai d�sz�tik. Az egyes lapokon neves magyar szem�lyis�gekt�l, k�lorsz�gi h�ress�gekt�l sz�rmaz� id�zetek, aforizm�k, illetve somm�s n�pi b�lcsess�gek olvashat�k.

- Napl�t �rni az�rt j�, mert n�h�ny h�t, h�nap vagy �v m�lva biztosan elfelejtj�k, hogy ma vagy tegnap mit csin�ltunk, minek �r�lt�nk �s mit�l voltunk b�natosak - vallja a kiadv�nyban N�gr�di G�bor , akinek rem�nyei szerint a j�v�ben �vr�l �vre �jabb Titkos Napl�-k�tetek jelenhetnek meg.

(MTI)

D�tum: 2001.11.07.

�js�g: Metro

a lap tetej�re

PetePite minden koroszt�lynak

N�gr�di G�bor k�tete a legjobb gyerekreg�ny

Bern�th L�szl� �r�sa a N�PSZAV�NAK

Mi t�rt�nik akkor, ha egy kisfi� reggel arra �bred, hogy a teste az apuk�j��, az agya, a gondolkod�sa viszont tov�bbra is egy tizenegy �s f�l �ves gyerek�? S ha �zvegy pap�j�val ugyanez t�rt�nik, csak ford�tva? Itt a k�s�rleti laborat�rium k�t nyulacsk�ja, csak bele kell �ket helyezni az �let h�tk�znapi helyzeteibe. Az �sszezsugorodott apuk�nak feln�tt fejjel meg kell ismerni a mai iskolai �let viszontags�gait, a gyereknek viszont egy t�v�csatorna szerkeszt�jek�nt a gyermekm�sorok rekl�m�gyeibe kell belebonyol�dnia.

N�gr�di G�bor kisiskol�soknak sz�nt gyermekreg�nye, a PetePite, ezekb�l a kicsit komikus helyzetekb�l igyekszik - nem eredm�nytelen�l, de n�hol kicsit didaktikusan - kicsiholni azt a k�zenfekv� tanuls�got, hogy nem �rtana, ha egy feln�tt, n�ha-n�ha, ism�t megtapasztaln� "bel�lr�l" a gyermekl�t viszontags�gait, a sz�l�kkel pedig mindig hadil�bon �ll� kiskamaszok a feln�ttek k�zel sem vonz� vil�g�t. Az epiz�dok kedvesek, egyszer�ek, mondhatni: k�zenfekv�ek, alkalmazkodnak a kis olvas�k - egy�ltal�ban nem lebecs�lend� - �rtelmi szintj�hez �s �rdekl�d�si k�r�hez.

A PetePite Cak� Ferenc rajzaival az elm�lt �v legjobb gyerekreg�ny�nek kij�r� elismer�sben r�szes�lt, s nem alaptalanul.

D�tum: 2001.06.13.

�js�g: N�pszava

a lap tetej�re

R�nki J�lia

Anna Moll - K�pzelt �letrajz

A k�ltõnõ �desapja, Vilmos Endre, szab�mester, 1890-ben, tizenkilenc �vesen, �lesdrõl (ma Rom�nia) v�ndorolt ki az Egyes�lt �llamokba. N�h�ny �vig New Yorkban, majd Minneapolisban �lt. Willistonban 1899-ben telepedett le. Szab�mûhelyt nyitott �s m�g abban az esztendõben megnõs�lt. Feles�g�l vette a francia sz�rmaz�s� Marie Leclerc-t. Hat gyerek�k sz�letett, n�gy fi� �s k�t l�ny. K�z�l�k �ten �lt�k meg a felnõttkort.

Anna, harmadik gyermekk�nt, 1905-ben sz�letett. Visszaeml�kez�sei szerint nagyon eleven, de sokat olvas� �s j�l tanul� gyerek volt. Magyarul �s angolul anyanyelvi szinten besz�lt. Tan�t�nõnek k�sz�lt. H�sz�ves kor�ban a helyi iskol�ban kezdett tan�tani. 1928-ban ment f�rjhez a magyar sz�rmaz�s� dr. Andr� Mollhoz. N�h�ny �vig Jamestownban laktak, ahol a f�rfi �llatorvosk�nt dolgozott, majd 1937-ben visszat�rtek Willistonba.

A h�zasp�r 1946-ban �llatmenhelyet alap�tott. Ide elsõsorban azok az �llatok ker�ltek, amelyeket gazd�ik meguntak, vagy amelyek tart�s�r�l lemondtak. A menhely mind a mai napig mûk�dik az Amerikai �llatv�dõ Liga fenntart�s�ban.

A Moll-h�zasp�rnak 1930-39 k�z�tt n�gy gyermeke sz�letett, h�rom fi� �s egy l�ny. A legidõsebb fi� meghalt a koreai h�bor�ban, a m�sik k�t fi� �llatorvos, illetve k�z�piskolai tan�r lett. A l�nyuk etol�gusk�nt dolgozik ma is a sz�lõk �ltal alap�tott menhelyen.

Az �llats�rverseket Anna Moll 1945 �s 1970 k�z�tt �rta angol nyelven. A versek sem foly�iratban, sem k�tetben nem jelentek meg eddig, mert a k�ltõnõ v�grendelet�ben �gy hat�rozott, hogy k�ltem�nyei, a szem�lyes vonatkoz�sok miatt, csak hal�la ut�n ker�lhetnek nyilv�noss�gra.

Anna Moll �s f�rje a hetvenes �vek k�zep�n t�bbsz�r is ell�togattak Magyarorsz�gra. A k�ltõnõ azut�n ford�totta le a verseit magyar nyelvre.

Anna Moll nyolcvanegy �ves kor�ban, 1989. augusztus 4-�n hunyt el Willistonban.

Anna Moll �llats�rverseit, mint az �vsz�zad-�vezred elsõ magyar kiadv�ny�t hirdeti a nogradi.hu honlap. Az angol-magyar nyelvû kis k�tet kor�bban (csak magyarul) m�r k�tszer is megjelent (1990, 1993), de akkor a szerzõ, N�gr�di G�bor nem leplezte le mag�t. Most mi�rt volt erre sz�ks�g?

A szerzõ nem, de sokan, t�bbek k�z�tt Kardos G. Gy�rgy leleplezett m�g 1991-ben. Persze ettõl m�g maradhatott volna a szerzõ a tov�bbiakban is Anna Moll, ahogy pl. az Elõttem az �let eset�ben Ajar. De az ember hi�. Pl�ne, ha �r�. B�r tudom, sok embert b�ntott, hogy Anna Moll nem l�tezik. Annak idej�n egy debreceni k�nyvt�rvezetõ, aki Anna Moll k�tet�t aj�nlgatta folyton a gyerekeknek, megs�rtõd�tt, amikor kider�lt az �ln�v, �s a k�nyvt�r�ban nekem szervezett tal�lkoz�ra sem j�tt el.

Kicsoda voltak�ppen Anna Moll?

Az Anna Moll n�v az angol �llat sz�b�l sz�rmazik. (animal). Egy�bk�nt egy k�pzelt k�ltõ, aki �rthetõ �s n�pszerû verseket akart �rni egy verseket m�r nem olvas� korban. Tizen�ves koromban kedvenc k�ltõm volt Edgar Lee Masters. Az õ s�rversei jelentett�k az ind�ttat�st az Anna Moll k�tethez. M�sodik ok, hogy a s�rvers form�t v�lasztottam a story-jelleg. Ez is k�zelebb viheti a verseket az olvas�khoz. Ez�rt sz�l �llatokr�l (sõt, õk besz�lnek!), ez�rt mond el minden vers egy t�rt�netet, �s ez�rt egy kedves nevû amerikai k�ltõnõ �rja a verseket, �s nem egy "ismeretlen" magyar.

�ln�ven �rsz hangj�t�ksorozatot, kis t�rt�neteket, verseket. Mondhatn�m �gy, hogy: �larcban. De mint a k�nyveidben �s a filmjeidben, ezekben az �llats�rversekben is ott van a mosolyra k�sztetõ finom humor. �larc n�lk�l ez nem megy?

Ezt nem �rtem. Emberk�nt nem jellemzõ r�m a finom humor? Egy depresszi�s v�gl�ny vagyok? N�ha egy�bk�nt igen. De magyark�nt tal�n nem egyed�l. Ha D�l-Afrik�b�l, ahol janu�rban Bence fiamat megl�togattam, felh�vtam valakit otthon, olyan ment�lisan lepusztult hang sz�lt bele a telefonba, hogy kedvem lett volna �jszaka v�gigs�t�lni Johannesburgon gyalog, ami az �ngyilkoss�g egy izgalmas form�ja. (Olyan, mint az orosz rulett, csak tele t�rral.)

1973-ban �s 1979-ben jelent meg k�t v�kony versk�teted, ut�na csak ifj�s�gi reg�nyek. Ezek mind nagy sikert �rtek el. K�zben nem is �rt�l verseket? �js�g�r�skodt�l, n�pmûvelõsk�dt�l, h�tk�znapi �letet �lt�l. Elsz�radt a k�ltõi v�n�d?

Mit mondjak? Hogy a l�tez�s�rt folytatott �let-hal�lharc fontosabb volt? K�t gyerek, alagsori lak�s, rossz fizet�s... Ez k�ltõk eset�ben elfogadhatatlan indok n�lunk. Mert ugye, a k�ltõ v�tesz. D�g�lj�n �hen, de �rja meg az �rcn�l marad�bbat! Vagy mondjam azt, hogy valami�rt nem lehettem kedvenc? Huszonegy �ves voltam, amikor Mezei Andr�s felfedezett, �s le akarta k�z�lni Forradalom c�mû versemet az �S-ben, de azt mondt�k neki, hogy ez az "ellenforradalomr�l sz�l". Ugyanez megism�tlõd�tt az Alf�ldn�l "A szabad�t� hõs t�fuszos l�nyt �lelt meg" kezdetû verssel. Ugyanennek a versnek a felolvas�s��rt n�h�nyan fegyelmit kaptak a R�di�ban stb. stb. Mi�rt hagytam abba a vers�r�st? Nem vagyok egy Haraszti Mikl�s, nem vagyok egy Demszky. �n meg�rtam a verset, de hogy sokszoros�tsam, meg harcoljak �rte, meg tûrjem, hogy idi�ta b�emesek �v�lt�zzenek velem, �s ne legyen munk�m, �s gond legyen a gyerek tornacipõj�t megvenni... Megtettem, amit megtehettem a Sebõ klub megszervez�s�tõl az �j T�k�rben megjelent riportokig. Nem vagyok hõst�pus. Belõlem m�rt�rt csin�lni szoktak.

A k�nnyed mûfaj� Patika c�mû tv-sorozat, vagy a Sose halunk meg c�mû film, vagy a Hyppolit �s a Meseaut� remake melyik N�gr�dib�l sz�letett?

Az �r�s szakma, ugyan�gy, mint a cip�szs�g. J� cip�sz megrendel�sre �s m�retre dolgozik, nem csin�l mindenf�le cipõket elk�pzelt l�bakra. Hacsak nem mûv�sz! Tudod te azt, hogy Kert�sz Imre �s Kardos G. Gy�rgy operettlibrett�kat �rt �s igaz�tott �t negyven �ve? S hol vagyok �n tõl�k?

A k�nyszer nagy �r. Negyven �ve �rtam egy verses mes�t. Az akrosztichonj�ban elrejtettem egy �n�ll� verset, amely �gy kezdõd�tt: "P�nz�rt �rta ezt a verset, hogy nej�vel �hezett, hold a holdat felcser�lte, h�nap v�ltott fel hetet..."

Ezek a filmek teh�t iparos munk�k. Elõttem n�h�nyan m�r megpr�b�lkoztak a Hyppolittal �s a Meseaut�val is. Ez ut�bbit heten �rt�k meg! S hogy mi�rt az eny�met fogadta el Kabay Barna, a rendezõ-producer? Mert azt csin�ltam, amit k�rt: ragaszkodtam az eredeti filmhez. A Meseaut� hetekig a toplista elej�n �llt, megelõzve az �sszes amerikai szuperprodukci�t. A filmet lehet kritiz�lni �n azt�n tudn�m, hiszen filmkritikusk�nt kezdtem a p�ly�t 25 �ve), de a t�nyek makacs dolgok: a film n�pszerû. A magyaroknak ugyanis magyar t�megfilmre van sz�ks�g�k. Ez k�tszer kettõ. Hogy enn�l jobbra? Lehet. Majd ha az �rtelmis�g lesz�ll a t�megkult�ra-gyûl�let magyar hagyom�nyainak orm�r�l, �s a kultur�lis vezet�s a kommersz filmeket is t�mogatni fogja, akkor k�sz�lni fognak j� t�megfilmek. �s j�het a verseny. �s a verseny az �letk�pes �rt�knek kedvez.

P�r �vvel ezelõtt belev�gt�l egy kis foly�iratba is, Tan�rnõ c�mmel. N�h�ny sz�m ut�n azonban abba kellett hagynod, pedig az ember azt gondolta volna, hogy a magyar pedag�gusok eltartanak egy ilyen saj�t f�rumot. Mi�rt nem siker�lt? Lehet, hogy jobban szeretik a Kiskegyed �s a Nõk Lapja t�pus� �js�gokat?

Ma m�r nem lehet �gy ind�tani egy �js�got, ahogy Ford az elsõ kocsij�t, vagy Bill Gates az elsõ g�p�t csin�lta, egy gar�zsban. Az elsõ h�sz milli�m hi�nyzott a lapind�t�shoz. Naiv voltam, buktam, meg�rdemeltem. Az m�s k�rd�s, hogy a tan�rnõk t�bbs�ge a nõi magazinokat szereti jobban.

Nagyon kor�n kezdt�l az internettel foglalkozni. Most benne vagy a vikk.net elektronikus k�nyvkiad�i v�llalkoz�sban is, �s az Anna Moll k�nyvet is a h�l�n lehetett elõsz�r megrendelni.

T�nyleg kor�n, ha �gy vessz�k. 1971-ben a fõiskolai hallgat�t�rsaimnak azt bizonygattam egy �r�n, hogy a nyomtatott k�nyvet fel fogja v�ltani valami hordozhat� kis szerkezet, amelyben egyetlen mikrofilmen (akkor az volt a realit�s) ott lesz az eg�sz k�nyv. Majd' sz�tszedtek! Tan� r� pl. B�cskai J�lia pszichol�gus �s P�terffy Attila sz�nh�zvezetõ. A mikrofilm helyett most chip van. Na bumm! Seckojedno! (Vajon ezt hogy kell le�rni?)

A vikk.net a j�võ pici forr�sa, kezdete. T�z �v m�lva a k�nyvek milli�it �rhetj�k majd el n�h�ny kattint�ssal otthonr�l, vagy �ppen a tenger k�zep�rõl egy cs�nakb�l. Akiknek ez f�j, mert "szeretik a k�nyvet k�zbe fogni stb", azokat vigasztalja egy adat: egyetlen magyar �tlagk�nyv pap�rj�hoz (3000 pl., 30 dkg) kb. 2 tonna f�ra van sz�ks�g. Tudj�k h�ny f�t kell kiv�gni �vente a t�zezer f�le magyar k�nyv kiad�s�hoz? �s tudj�k, hogy ez a famennyis�g mennyi oxig�nt termel? (A k�rd�s enn�l persze bonyolultabb, mert a nyomtatott k�nyv elõ�ll�t�s�ban k�zremûk�dõ ipar�gak vezetõi lobbizni fognak a fejlõd�s ellen, ami term�szetes, �s a nekik dolgoz� munk�sok sz�zezrei v�lnak munkan�lk�liv�, ami nekem is f�j, de az eldobott kõ leesik.) Az internet minden kommunik�ci�s form�t mag�ba fog olvasztani a testi �rintkez�seken - a vereked�sen, a szeretkez�sen - k�v�l. �mb�tor ki tudja...?

�jabb filmre k�sz�lsz Koltai R�bert bar�toddal. �s ut�na?

Mindig nyolc-t�z tervem van (projectem, ahogy manaps�g mondani szok�s), amelyek p�rhuzamosan futnak. Ezek mindegyike egy-egy õr�lt alap�tlet. A tervek fele elhal az �lmodoz�s idej�n. Ez a jobbik �llapot. A rosszabb az, ha megval�s�tom õket, mert a fele, tuti, hogy vesztes�ges lesz �s elviszi a t�bbi nyeres�g�t. Olyan vagyok, mint az idõs any�k: gyereket sz�ltem, felneveltem, elhagytak, ergo: nullszald�.

Ha konkr�t tervekre is k�v�ncsi vagy: Cak� Ferenccel eg�sz est�s anim�ci�s b�b-gyurmafilmet tervez�nk. Mi az õr�let ebben? Az, hogy a Csibefutam 42 milli� doll�rba ker�lt, nek�nk pedig sz�zezer doll�runk sincs. A m�sik terv egy publicit�sr�l sz�l� k�nyv befejez�se. H�t �ve �rom. A harmadik a Csocs� c�mû film Koltai R�berttel. A negyedik A mi Kinizsink c�mû reg�nyem filmv�ltozata Mih�lyfy S�ndorral. Az �t�dik� Na, nem! Embri�-�llapotban nem besz�l�nk a b�birõl.

K�t remek fiad van. Egyik�k, Gergõ, mintha a te v�ltozatos �letedet folytatn�: �js�g�r� �s opera�nekes egyszerre. Bence Szabolcs pedig �zletember lett, D�l-Afrik�ban tanul �s dolgozik. Most n�la j�rt�l janu�rban. Nagy �t ez a dohos pincelak�st�l, ahol az õ sz�let�s�k idej�n �ltetek egyetlen szob�ban. Hogyan hat r�d az õ �j vil�guk?

�r�l�k. Nagyon m�lyrõl indultak mindketten �s nagyon kem�ny harcok ut�n j�rj�k a saj�t �tjukat. Nem mindig tetszik nekem az �tir�ny, de a lend�let, az akar�s, a kitart�s - �t�s. A csal�di alapt�tel az, hogy nincs megoldhatatlan probl�ma, de ha m�gis kudarcba fullad egy �lmunk, az a legjobb, mert abb�l tanulunk a legt�bbet.

(Forr�s: kepes.hu)